Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 18. hétfő - 129. szám - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszterének - „Igen vagy nem?” címmel - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2598 ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Igen vagy nem?” címmel. A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, Farkas Gergely képviselő úr. (17.10) FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A koronavírus helyzete nagyon sok családnak okozott nehézséget, én közülük most a fiatalok érdekében szeretnék felszólalni, akik a tanulmányaikat folytatják, ugyanis több példa is van, hogy komoly gondba kerültek sok ezren, például azok, akiknél a családi háttér roppant meg, és így a család nem tud anyagi támogatást nyújtani a fiataloknak, vagy éppen azok, akik elveszítették a munkájukat. Két felmérést szeretnék idézni. A diákmunkával kapcsolatban az iskolaszövetkezetek arról nyilatkoztak, hogy a diákmunkaállásoknak körülbelül 60-70 százaléka szűnt meg, helyettük új nem létesült, illetve a HÖOK is készített egy felmérést, miszerint a hallgatók egyharmada veszítette el az állását azok közül, akik részmunkaidőben vagy valamilyen más módon a tanulmányaikat folytatták. Látható tehát, hogy probléma van, mert ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kiadások megmaradtak. Az önköltséges hallgatóknak tandíjat kell fizetni, lakhatást, albérletet kell, jegyzetet kell, tankönyveket kell venni, és a mindennapi betevőre is kell pénz, és azt láthatjuk, hogy mindezek ellenére a kormány érdemi segítséget nem nyújtott. Az, hogy baj van, azt konstatálták, és megállapították, hiszen egy intézkedést bevezettek, ez a Diákhitel Plusz intézkedése. Én arra szeretném kérni államtitkár urat, hogy most ne ennek a részleteivel untasson engem, hanem inkább az elvről beszéljünk, arról, hogy önök tényleges, valódi segítségnyújtás helyett azt ajánlották fel a fiataloknak, hogy adósodjanak el. Egy picit azért álljunk meg itt egy percre, és azért is, mert az önök kommunikációjában is ilyenfajta szólamok szerepeltek, hadd idézzek: hatalmas siker az újfajta diákhitel, szabályos roham indult az új diákhitelért. Tehát önök annak örülnek, hogy a fiatalok el tudják adósítani magukat, annak örülnek, hogy roham indult, ami azt mutatja, hogy nagyon sok fiatal került bajba. A kérdésem tehát az, hogy továbbra is csak ezt az utat tudják-e ajánlani a fiataloknak, hogy adósítsák el magukat, vagy valódi, érdemi segítséget nyújtanak például a tandíjuk elengedésével, az egyetemek számára olyan forrás biztosításával, amivel rendkívüli szociális támogatást tudnak nyújtani. Adnak-e valódi segítséget a fiataloknak? (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, Farkas Gergely képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Láthatóan ön új témát keres. Mióta itt parlamenti képviselő, szerintem minden hónapban elmondta, hogy milyen szomorú dolog az, hogy sok fiatal dolgozik külföldön, de mióta 2019-től most már egyértelműen jóval többen jönnek haza Magyarországra, mint amennyien elhagyják az országot - bár korábban is jóval kisebb volt az arány, mint szinte bármelyik környező országban -, azóta valamilyen új témát keres, ahelyett, hogy büszke lenne arra, hogy Magyarországon most már egy fiatalnak is, idősebbnek is nagyobb perspektíva itt boldogulni, és éppen ezért sokan térnek haza, tisztelt képviselő úr. Azt is elfelejtette megemlíteni, hogy a fiatalok számára milyen segítséget nyújtottunk ahhoz, szemben az önök felelőtlen és akár még bojkottra is felhívó magatartásával szemben, hogy mindenki meg tudja szerezni az érettségijét, és tovább tudjon tanulni, és ezzel magasabb bért tudjon majd az élete folyamán elérni. Itt önök nem felelősségteljesen viselkedtek, hanem még igyekeztek
