Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 18. hétfő - 129. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):
2543 uniós forrást szánnak például a turizmus fejlesztésére, leginkább infrastrukturális beruházásra, és a munkaerő-átképzési programokra is több száz milliárd forintot kívánnak fordítani, csak éppen az a probléma, hogy ezek megint Mészáros Lőrinchez, családtagok ingatlanjaihoz jutnak, ott valósulnak meg, és a munkaerő-átképzési programokban olyan cégeket jelölnek ki természetesen, amelyek a Fideszhez állnak közel, azon meg megsértődnek, amikor nyugat-európai kormányok kifogást emelnek, mert nem szeretnék, hogy az ő adófizetőik pénzét, az ott adót fizetők pénzét ellopják. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Nacsa Lőrinc: Jaj, istenem!) Tisztelt Miniszter Úr! Arra szeretném kérni, hogy arról beszéljen (Az elnök csenget.), ami most van, mert az emberek most élik meg a válságot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiban.) ELNÖK: Most Juhász Hajnalka képviselő asszonyé a szó. (Moraj.) JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Én elsődlegesen azzal szeretném kezdeni, hogy a koronavírus-járvány valóban meg fogja határozni a világpolitikát és a világgazdaság irányait, és ezért az ellenzékkel ellentétben beszéljünk a tényekről. Ami az emberi élet védelmén túl meghatározó lesz, az az, hogy mely országok képesek a gazdasági együttműködésekre, és ebben nagyon sikeresek vagyunk, a szomszédjaink nagy részével kiváló kapcsolatot ápolunk. Kezdeném Szerbiával, hiszen a szerb-magyar partnerség kiváló, és ha már itt elhangzottak összegszerűségek, akkor 18 milliárd forintnyi beruházást valósítanak meg Szerbiában a magyar vállalatok, ez mind Szerbia, mind Magyarország gazdasága számára kiemelten fontos. Ausztria esetében a héten - ezt szintén jelezte a külügyminiszter úr - két új átkelőhely megnyitására került sor, amely mindannyiunknál, mind az osztrák, mind a magyar oldalon segíti az állampolgároknak az ingázását, és megkönnyíti az életüket. Én azt gondolom, emellett fontos beszélnünk a Szlovákiával való kiváló kapcsolatunkról - ez egy sikertörténet, és reméljük, folytatódni fog a jövőben. Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és a komáromi híd augusztusi megnyitása nem csak szimbólum; és az is egy óriási előrelépés lesz, hogy 2022-ig a jelzett hat új átkelőhely megnyitásra kerül. Nem tudom elkerülni a fontosságát annak, hogy beszéljünk a nyugat-balkáni integráció kérdésköréről. Meggyőződésem, hogy a koronavírus-járvány után az Európai Unió jövőjét és sikerességét az fogja meghatározni, hogy tudja-e a Nyugat-Balkánt integrálni, vagy pedig nem tudja. A magyar kormány következetesen kiállt mind Szerbia, mind Montenegró uniós csatlakozása érdekében, és fontosnak tartjuk azt, hogy Montenegró kapcsán a horvát elnökség alatt az eddigi hat csatlakozási fejezet lezárásával az utolsó fejezet megnyitása is sorra kerüljön, hiszen Montenegró komoly érdemeket szerzett az illegális migráció elleni küzdelemben is. (13.40) Én azt gondolom, hogy mindamellett fontos azokról is beszélnünk, amelyeket külügyminiszter úr érintett részben Japán, részben Kanada kapcsán, hogy milyen együttműködéseket és sikereket könyvelhetünk el az elmúlt időszakban. Kanada esetében fontosnak tartanám megemlíteni azt, hogy rendkívül sikeres volt a kölcsönös hazaszállítása mind a kanadai, mind a magyar állampolgároknak, és szeretném annak a fontosságára felhívni a figyelmet, ami szintén egy heti, friss külpolitikai lépés, hiszen Kanada NATO-szövetségesünk, és benyújtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsába a pályázatát. Ennek fontos szerepe lesz külügyi szempontból. Japán esetében pedig óriási dolog, amit külügyminiszter úr jelzett. Szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarország a világon azon 30 ország közé tartozik, akik a koronavírussal érintett betegek gyógykezelése kapcsán ingyen kapták meg ezeket a gyógyszereket, és azt gondolom, hogy a magyar
