Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló:
2448 önigazgatási képességének javítása volt. A szövegpontosító módosítások nagyban segítik az egységes jogalkalmazást. Az előterjesztés egy sor érdemi módosítási javaslatot is tartalmaz, amely új anyagi jogi szabályokat eredményez. Természetesen az őshonos népcsoportok sokszínűségéből és belső társadalmi szervezettségi szintjéből adódóan eltérő vélemények is megfogalmazódtak. Több felvetés nem érhetett el a jogszabályi megfogalmazásig. A magyarországi horvát politikai közélet szereplői is több javaslattal álltak elő, mint például az országos nemzetiségi önkormányzat választási eredményéből vagy esetleg saját maguk eredménytelenségéből következtetve bizonyos önkormányzati hatáskörök gyakorlását, például a szervezeti és működési szabályok meghatározását kétharmados többséghez kötnék, ami szerintem nonszensz egy önkormányzatnál. Ehhez kapcsolódik a nemzetiségi lista összeállítására vonatkozó úgynevezett demokráciacsomag az országgyűlési választási eljárásban. Egy másik indítvány szerint a dialektus kapna hangsúlyosabb megfogalmazást a törvényben a deklarált anyanyelvhasználat során, illetve a nyelvoktatásban. Idézem: „Az egyes nemzetiségeknél a dialektusok az adott kisebbség jövendőjének kulcsai. Emiatt a nemzetiségi politikában, a nemzetiséghez kapcsolódó társadalmi cselekvésekben az első helyre kell állítani a dialektusokat, a tájnyelvek fenntartását. Bennük tükröződik a régi, anyaországi származási hely, de egyidejűleg az érintkezések, a hatások is, amelyeket az egyik vagy másik kisebbségi közösség átélt. A nyelvet és a kultúrát kisebb helyi közösségekben lehet megélni. Az egyén a maga identitását a kultúrán és az úgynevezett anyanyelven keresztül teszi magáévá. Az egyes közösségek kulturális identitását a lokális nyelvek, a dialektusok képviselik. A nyelvi sztenderdizmus megkönnyíti az egyes dialektusok közötti kommunikációt, valamint annak a nyelvnek mint idegen nyelvnek az elsajátítását szolgálja. Tehát a nemzetiségek egyik vagy másik közösségének a tájnyelve és helyi kultúrája a nemzetiség jövendőjének záloga.” Itt jegyzem meg, és felhívom a figyelmet, hogy az egyes nemzetiségek lakta régiók identitásának, kultúrájának megerősítését célozza az európai uniós polgári kezdeményezés, a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”, amelynek aláírására honfitársaimat a mai napon sürgetve buzdítom és hívom fel - irdala.hu. Tisztelt Ház! A továbbiakban néhány, a nemzetiségi közösség számára kiemelten fontos szabályozási területet emelnék ki a bizottsági javaslatból. A népszámlálás eredményére alapozottan több jogosultság kerül beemelésre. A korábban nemzetiségi önkormányzattal nem rendelkező településeken a következő általános választásokon megalakítható új önkormányzatokra külön szabályozás készül, amelynek célja, hogy valós közösségek jussanak önigazgatási jogokhoz. Pontosításra kerülnek a nemzetiségi köznevelésre vonatkozó szabályok, illetve ezen intézmények vagyona kötelező jelleggel átkerül a nemzetiségi fenntartó tulajdonába, amit én személy szerint is támogatok. Kulturális feladat átvállalása esetén tisztázódik a vagyonkezelésbe adás - szerintem a jövőben gondolkodni kellene azon, hogy a köznevelési intézmények vagyonához hasonlóan a kulturális intézmények vagyona is átkerüljön a nemzetiségi fenntartóhoz -, valamint a dolgozók munkaviszony keretében látják el feladataikat az állami intézményekhez, illetve a települési önkormányzatok intézményeihez hasonlóan, amely törvényjavaslat jelenleg a tisztelt Ház előtt van. Egyértelművé válik a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok viszonya a működési feltételek biztosítása terén, valamint végre tisztázódik valamelyest a hivatalok feladatellátási kötelezettsége és a jegyzők szerepe. Pontosításra kerül az egyetértési joggal kapcsolatos nyilatkozattételi eljárás, illetve a jogorvoslat kérdése. Részletszabályozás kerül beépítésre az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának szerkezeti tagolása és átláthatósága érdekében. Rendeződik az ülések összehívásának határideje, az ülésvezetés rendje, helyére kerül a közmeghallgatás mint egyértelmű testületi ülés. Feloldódik az anomália a képviselői megbízás megszűnése, illetve a választás napja és az alakuló ülés közti időszakban történő jogosultságok vonatkozásában. A közösségen belüli társadalmi