Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2438 Azt csak megjegyzem, hogy természetesen nem példa nélküli, de azért szokatlan volt ilyen hosszasan német nyelven hallani megszólalást, és ezt nem elnök úrnak mondom, hiszen ön röviden tette ezt, de képviselőtársamnak (Dr. Brenner Koloman dr. Keresztes László Lóránttal konzultál.), aki most éppen nem figyel, de azért akkor is érdekes volt a hosszabb német mondatok elhangzása a magyar Országgyűlésben. Természetesen nem akarok ezzel semmilyen múltbeli történelmi korszakot megidézni, főleg azért, mert a képviselő úr továbbra sem méltat arra, hogy figyeljen ezekre a mondatokra. Köszönöm szépen elnök úrnak, köszönöm szépen mindenkinek a munkáját, hiszen egy országot részben mindig minősít az, hogy hogyan bánik és hogyan rendelkezik a kisebbségekkel kapcsolatosan. Azt gondolom, hogy az Európai Unión belül is, de a Kárpát-medencében biztos, hogy vannak még olyan országok, akiknek lenne még mit fejlődni a nemzetiségi kisebbségek jogai, főleg azoknak a garanciája betartásával kapcsolatos politikájuk területén. Talán nem kell sok példát hozni, de a mostani romániai helyzet azért jó példa arra, hogy hogyan nem szabad a kisebbségekkel kapcsolatosan kezelni kérdéseket. Örülünk, hogy ellenzéki képviselőtársam figyelmét ismét visszanyertem. Köszönöm szépen a tisztelt Országgyűlésnek, és további jó munkát kívánok. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szászfalvi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt nemzetiségi Képviselő Úr! Szószóló Asszonyok és Urak! Mielőtt a mechanikus véleményemet felolvasnám, ahogyan Molnár Zsolt képviselőtársam fogalmazott, tulajdonképpen azt mondanám Molnár Zsolt képviselőtársamnak, hogy bölcs maradtál volna, ha hallgattál volna. Két tekintetben szeretnék reagálni az elhangzottakra. Az egyik mondat az etnobizniszre vonatkozik. Tisztelt Képviselő Úr! Ha ismerné az előtörténetét ennek a mostani törvénynek, 2011ben éppen azért hoztunk egy új sarkalatos törvényt, hogy az etnobizniszt megakadályozzuk, és ez egy óriási, jelentős lépés volt ennek a folyamatában. Tehát ha önnek az etnobiznisszel kapcsolatban van véleménye, akkor a saját frakciótársaival meg a párttársaival kellene megbeszélni, hogy önök mit csináltak az azt megelőző sok-sok kormányzati ciklus alatt. Ha pedig a finanszírozást veti fel, akkor pedig azt tudom mondani, hogy az önök kormánya az egynegyedét adta körülbelül annak a finanszírozási támogatásnak a nemzetiségi önkormányzatok, a nemzetiségi közösségek, illetve az ő intézményrendszerük fejlesztése tekintetében, mint amiről ma beszélünk. Tehát azt gondolom, hogy ha ön kritikát kíván gyakorolni, és ilyen formában kívánja ezt a kritikát gyakorolni, zárójelben megjegyzem, hogy nyilván nincsenek tökéletes törvények, mert azt emberek alkotják, és nincsenek tökéletes helyzetek sem, hanem arra kell törekednünk, hogy mindig jobbítsuk ezeket, de ha ezt összehasonlítjuk az önök kormányzata alatti időszakkal, akkor mind jogi szempontból az etnobiznisz tekintetében, mind pedig a finanszírozás tekintetében nincsen semmilyen szégyenkeznivalónk, sőt azt kell mondjam, hogy önök ezt a kérdést nem vették komolyan, és ehhez képest óriási előrelépések történtek az elmúlt tíz esztendőben. Ha az etnobizniszről beszélünk, akkor pedig azt mondhatjuk, hogy ez a mostani törvényjavaslat még inkább segít, és még inkább megerősíti azt a fajta közös törekvésünket… - én régen ezt úgy fogalmaztam, hogy a hiteles, őshonos nemzetiségi közösségeknek a megerősítése a cél, és azt gondolom, hogy ez egy következő fontos lépés ennek a célnak az elérése tekintetében. Most pedig, tisztelt képviselőtársam, a mechanikus felolvasáshoz fogok visszatérni (Dr. Molnár Zsolt tapsol.), mert hiszen ez nem azért van, hogy olvassunk, hanem azért, hogy az átgondolt véleményünket és az átgondolt frakcióálláspontot ismertessük, amely a vezérszónoklat műfaja, úgy gondolom.
