Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2431 A munkacsoport ülésein elsősorban a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által megküldött, valamint az államtitkárságunk által kidolgozott törvénymódosítással összefüggő javaslatok értékelése, összegzése és végleges szakmai állásfoglalás kialakítása történt meg. A mostani törvénymódosítás a Magyarország Alaptörvényében szereplő kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése. A nemzetiségi törvény jelenleg nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet - GDPR - és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos, különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése. Az intézményfenntartó nemzetiségek részéről folyamatos jelzések érkeztek azzal kapcsolatban is, hogy az általuk fenntartott köznevelési intézmények működtetésében milyen nehézségeket okoz, ha a fenntartó nem rendelkezik tulajdonjoggal a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlanban. A kormány ezért támogatja, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó vagy ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Természetesen, ha valamilyen oknál fogva megváltozik az ottani tevékenység, megszűnik az a tevékenység, akkor visszaszáll a tulajdonjog az eredeti tulajdonosára. A javaslat szerinti módosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és átvételre vonatkozó szabályok. (16.40) A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását. Az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működik-e nemzetiségi alapítvány, civil szervezet vagy nemzetiségi egyesület, a működés szabályszerűsége biztosított-e, például az éves beszámoló benyújtása a jogszabályoknak megfelelően megtörtént-e, valamint adózott eredménye, tárgyévi eredménye nem volt negatív. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesül-e ez a szervezet, alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot. Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma, a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint a 25 főt eléri, és a településen adott nemzetiségi önkormányzat működik. Az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több kisebb nemzetiség által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosíthatóvá és biztosítottá. Mindezzel az előterjesztés reagál a nemzetiségi közösségek demográfiai változásaira, illetve azzal, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat alakítását a helyi nemzetiségi aktivitással kapcsolja össze, kifejezetten asszimilációellenes törekvéseket fogalmaz meg és motivációt ad.
