Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2412 el tud-e jutni egy alapvető és helyes helyzetértékelésig. Magyarul, át tudja-e értékelni, mondjuk, akár az elmúlt évtizedeket, vagy éppen csak, ha a saját felelősségi területet nézik, az elmúlt évtized gazdaságpolitikai eredményeit? És nyilván az államtitkár úrra nem vonatkozik, mert 2018 májusa óta tölti be ezt a hivatalt, tehát nyilván ő mint szakember tudja értékelni a kormánya elmúlt tízéves teljesítményét. Tehát nagyon fontos, hogy hajlandó-e és képes-e a kormány egy megfelelő helyzetértékelésre. Majd ezt követően képes-e arra, hogy figyelembe véve, mondjuk, a megatrendeket, figyelembe véve azt, hogy milyen távlati kilátások vannak, és hogy eddig mit rontottak el, ennek mi volt a hatása, hajlandó-e a megfelelő korrekciókat végrehajtani? Na, ez nagyon fontos, és erre szeretnék rákérdezni. Itt Vinnai képviselő úrnak volt egy-két érdekes gondolata, például csak egyet szeretnék kiragadni: a fenntartható növekedés. Nem tudom, lehetőségem lesz-e megkérdezni Vinnai képviselő urat, hogy mit jelent a fenntartható növekedés. Mert egy olyan környezetben, amikor a társadalmi, gazdasági és a környezeti szférák együtt értelmezhetőek, és nagyon jól tudjuk, hogy már most is túlhasználjuk a természeti környezetet, a természeti erőforrásokat, és láthatjuk, hogy a gazdaságnak a természeti szférába való túlzott beavatkozása milyen drasztikus következményekkel járhat - ugye, itt egy világjárvány közepén vagyunk -, akkor én azt gondolom, hogy az első és egyik legfontosabb lépés, hogy eljussunk odáig, hogy az ilyen fogalmakat helyesen értékeljük, hogy fenntartható növekedés. A növekedéshajhászás, ugye, a GDP-mutató mint valamiféle fétis felemelése-e az, ami a magyar nemzet jövőjét megfelelően biztosítani tudja? Erre már utalt Ander Balázs képviselő úr. Tehát államtitkár úr - nyilván azért államtitkárként, a kormány tagjaként tulajdonképpen kellő politikai súlya és éle volt az ő expozéjának - ,mondhatjuk, hogy egy győzelmi jelentéssel indított. Ugye, a magyar gazdaságpolitika, a munkaerőpiaci folyamatok tekintetében nagyon komoly győzelmi jelentést kaphattunk, azért én ezt hadd korrigáljam mint egy ellenzéki frakció vezetője és frakciónak a tagja. Láthatjuk, hogy függetlenül attól, hogy egy világjárvány van, és függetlenül attól, hogy egy példátlan gazdasági válság kibontakozásának a kapujában vagyunk, azért az elmúlt tíz év alapján is látjuk, hogy az a stratégia, amit a kormány kőkeményen és vaskézzel valósít meg, az gyakorlatilag társadalmi tragédiát okozott. És nehéz megmondani, hogy mennyi idő alatt, hogyan és milyen módon lehet ennek az alapvetően elhibázott gazdaságpolitikának a rendkívül súlyos társadalmi hatásait majd korrigálni hosszú távon, és erre mennyi idő alatt és milyen módon lesz lehetőség. Ugye, az a gazdaságpolitika, így nagyon leegyszerűsítve, nyilván egy felszólalás időkerete nem engedi meg, hogy komolyabb szakmai vitákat folytassunk, de nagyon leegyszerűsítve körülbelül arról szólt, hogy a jogaitól megfosztott, olcsó bérért dolgoztatott, kiszolgáltatott magyar munkaerőre próbál valamiféle liberális elveket, valamiféle gazdaságpolitikát felépíteni. Ennek aztán lett egy olyan hatása, hogy döbbenetes mértékű lett az elvándorlás, tehát egészen elképesztő, ilyen apokaliptikus folyamatokat láthatunk, hogy hány százezren voltak kénytelenek ebből az országból elmenni. És ugye, azt is elmondhatjuk, hogy az országon belül, a területi különbségeknek megfelelő, milyen jellegű elvándorlás volt, és milyen társadalmi hatásai voltak ennek a folyamatnak. Tehát ha a területi kohézióról beszélünk, egy fontos célról, és a területi különbségeknek a növekedéséről, akkor láthatjuk, hogy ez a gazdaságpolitika egészen komoly mértékben megnövelte a területi különbségeket, és válságterületeket erősített, illetve újabb válságterületet alakított ki. Tehát összességében, ha függetlenítjük magunkat - ami nyilván csak elméletben lehetséges - a jelenlegi válság sújtotta helyzettől, ez önmagában már egy olyan tényező, amit, én azt gondolom, hogy egy felelős kormánynak így később, tízéves kormányzás után újra kell értékelni, és szembe kell nézni ennek a hatásaival. De azt másik oldalról lássuk, hogy milyen hatásai lesznek ennek a világválságnak. És akkor itt van egy nagyon fontos tényező ebben a javaslatban, ez a munkaerőpiaci előrejelző rendszernek a felépítése, beépítése. Elhangzott, az indoklásban, illetve a nyilatkozatok szintjén, hogy mennyire fontos az, hogy érzékeljük ezeket a munkaerőpiaci folyamatokat, tehát hogy minél jobban,
