Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2410 gyerekeknek a döntő többsége 14 éves koráig nem nagyon hagyja el a település határát, és számára nincsenek meg azok az élmények, amelyek segíthetnék őt abban, hogy ne morzsolódjon le később, hogy legyenek olyan élmények, amelyek őt arra késztetik, hogy továbbtanuljon. Szeretnénk nekik megmutatni az életet, és úgy tűnik, hogy ez működik is. A gyerekek egy 10-es skálán - mi a mentoraikra bíztuk az elégedettségmérést, és azt mondták a mentorok, hogy egy 10-es skálán - 100asra értékelték azt az élményt, amit jelentett számukra az, hogy Debrecenben megmutatták nekik a kollégiumot, Nyíregyházán megmutatták nekik a repülőteret, repülőgép-szimulációban vettek részt, gyárlátogatáson voltak, oda én is elkísértem őket. Mi azt szeretnénk, ha ezek a mentorok velük maradnának az általános iskola után a középiskolában is, mert a másik megpróbáltatás, azon kívül, hogy nincsenek olyan élményeik, mint a városi környezetben felnövő gyerekeknek - másfajta élményeik vannak, azok is szép élmények, csak nem terelik őket feltétlenül a munkaerőpiac irányába -, a másik az, hogy a közösségváltás 14 éves kor után komoly megpróbáltatást jelent számukra, de ha van mellettük egy mentor, akkor valószínű, hogy a lemorzsolódási ráta is nagyon nagy mértékben fog csökkenni ezen gyerekek körében. Most négy egyetem mentorai vesznek részt ebben a programban, de további két egyetem csatlakozott, és bővítjük, hogy az országban minden olyan gyermek, akinek szüksége van egy nagytestvérre, annak lehessen egy nagytestvére. Egyébként most a programban a veszélyhelyzet miatt átálltunk távmentorálásra. Azért fontos ezt elmondanom, mert az a meglepő tapasztalat ért bennünket, hogy a 900 mentorált gyerekből - most a leghátrányosabb helyzetű térségekben és iskolákban tanuló hetedikes általános iskolás gyerekekről van szó - 40 gyereknek nincs okoseszköze. Ez azt jelenti, hogy a többinek van. Tehát 95 százaléknak van okoseszköze, és kevesebb mint 5 százalék esetében kell megoldani azt, hogy az egyébként nyitva tartó iskolában tudjon a távoktatásban és a távmentorálásban részt venni. Most azon dolgozunk, hogy ennek a 40 gyereknek is legyen megfelelő okoseszköze. Ez azt is jelenti, hogy a digitális írástudatlanságot lassan kinövi a magyar társadalom. Azon dolgozunk, hogy ez minél gyorsabb legyen. Még egyetlen pont van, ami egy kicsit messzebbre vezet. Ander Balázs említett számokat. Képviselő úr, én úgy foglalnám össze, hogy ön szerint lehet, hogy a pohár félig üres, szerintem meg félig tele van. Úton vagyunk egy valamilyen irányba, amely irányt az elmúlt tíz évvel szemben az azt megelőző időszakban nem tapasztaltunk. Ez pedig úgy néz ki, hogy 2010 előtt nőtt a súlyos anyagi nélkülözők száma Magyarországon, 2010 után pedig 21,6 százalékról 10,1 százalékra csökkent. Ezzel az élmezőnybe tartozunk, a második leggyorsabb csökkenést mutattuk fel az Európai Unióban. Ez Eurostat-statisztika. Említett ön is WEF-statisztikát, Világgazdasági Fórum-statisztikát. A Világgazdasági Fórum szerint 74 feltörekvő országból nálunk a második leginkluzívabb a növekedés, és azért csak a második, mert magas az államadósságunk, ami meg 14 százalékponttal csökkent az elmúlt tíz évben. Egy örökség miatt, egy rossz örökség miatt vagyunk csak a második leginkluzívabbak. Vagyis a gazdasági növekedés hasznából széles társadalmi rétegek részesülnek. Erre utal Branko Milanovićnak, a Világbank volt vezető közgazdászának a számítása is, aki megmutatta azt, hogy ha 1-től 100-ig fölrakjuk a legszegényebbektől a leggazdagabbakig a magyar társadalmat, a magyarokat, akkor 2008-2010 között a szegények jövedelme csökkent a legnagyobb arányban, 20 százalékkal; 2013-2015 között, amikor elkezdett működni az úgynevezett unortodox gazdaságpolitika - amit ők akkor még bíráltak, ma pedig már példaként állítanak mások elé -, akkor 60-80 százalékkal növekedett az alsó 30 százalék jövedelme Magyarországon. A negyedik, hogy megint csak az Eurostat statisztikái szerint a szegénységi kockázatnak kitettek aránya először csökkent az uniós átlag alá két évtized után az elmúlt évben. Az ötödik és egyben utolsó pont, hogy a szegénységi dimenziókba - három ilyen dimenzió van, a szegénység kockázata és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egyik, a másik a jövedelmi szegénység, a harmadik a súlyos anyagi depriváció - sorolhatók száma Magyarországon a 2010-es 400 ezerről mostanra 100 ezer főre csökkent. Nem lehetünk elégedettek, mert azt szeretnénk, ha egyetlenegy szegény ember sem lenne Magyarországon, de azt gondolom, hogy az irányok rendben
