Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2372 fakadóan, hogy egy adó a nagyvállalatokra nagyobb kötelezettséget ró, nem következik, hogy a szabályozás diszkriminatív lenne, még abban az esetben sem, ha ezen adóalanyok történetesen külföldi tulajdonosi hátterűek. Az uniós jog és az Alaptörvény adóztatásra vonatkozó alapvetése tehát az uniós bíróság döntésével összeért, nincs összevethető helyzetben a városszéli bevásárlóközpont és a sarki fűszeres, ennélfogva e különbség az adóztatásban a teherbíró képesség figyelembevételével érvényesíthető. Lényegét tekintve erről szól a kiskereskedelmi adó, így sok vállalkozás van ugyan, amely kiskereskedelmi tevékenységet végez - mintegy 35 ezer vállalkozásról lehet beszélni -, azonban közülük csak mintegy 2 ezer lesz adófizető. Szintén a törvényjavaslat előzményeihez tartozik, hogy a kormány már rendeletben hatályossá tette a törvényjavaslat szerinti tartalommal azonos kiskereskedelmi adót, melyből származó bevétel a járvány elleni védekezés alapjába tartozik. Ezt a már létező adót a javaslat is figyelembe veszi, ezért egyfelől a törvény hatálybalépése a kihirdetést követő nap lesz, másfelől pedig a javaslat az adóösszeg meghatározásánál is számításba veszi azt, hogy a kormányrendelet hatálya alatti időszakra már kell adót fizetni. Tisztelt Országgyűlés! Az új kiskereskedelmi adó illeszkedik nemcsak az Alaptörvényhez és az uniós joghoz, hanem az immáron évtizedes múltra visszatekintő kormányzati adófilozófiához is. Ennek lényege, hogy a kormány a jövedelemadó, az élőmunkaterhek csökkentése révén kívánja több szabadon elkölthető jövedelemhez juttatni az embereket, miközben a költségvetési stabilitás fenntartása érdekében az adórendszer súlypontját a forgalmi, fogyasztási adókra helyezi át. Az új adó éppen ezért forgalmi jellegű közteher, lévén alapja az adóköteles tevékenységből eredő nettó árbevétel. Emellett ugyanakkor környezetvédelmi jelentőséggel is bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, különösen ha arra gondolunk, hogy egy-egy bevásárlóközpont a gépkocsiforgalmat is jelentősen növeli. Az adókötelezettség maga kifejezetten a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, melyet a javaslat szerint a TEÁOR alapján körülírt kiskereskedelmi tevékenységgel lehet azonosítani. Nem az számít ugyanakkor, hogy a vállalkozásnak mi a TEÁOR szerinti besorolása, hanem az, hogy milyen tevékenységet végez. Valójában a kiskereskedelem a javaslat indoklásában részletesen is kifejtettek alapján nem más, mint a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornán való eladás elsősorban, de nem kizárólag magánszemélyek számára. Nem lesz ugyanakkor adóköteles a gyártó cég által a nagykereskedő számára történő értékesítés, valamint a nagykereskedő kiskereskedő számára való értékesítése, ha az eladás nem a széles közönség számára nyitott értékesítési rendszeren keresztül történik. Az adó alanya az a személy vagy szervezet lesz, aki vagy amely kiskereskedelmi tevékenységet végez. A magyar kiskereskedelmi egységek versenypozíciójának védelme érdekében a versenysemlegesség elvének érvényesítése miatt az adóalanyi körbe tartozik a javaslat szerint az a Magyarországon nem letelepedett szervezet vagy személy is, amely vagy aki magyarországi átadási hellyel végez kiskereskedelmi értékesítést, azaz például a külföldről üzemeltetett webshopon keresztül ad el terméket magyarországi ügyfélnek. Az adó alapja, mint említettem, a kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétel. Az adóalap másik elemét képezi az az árbevétel, amelyet a kiskereskedő nem árueladásból, hanem a beszállítójának nyújtott szolgáltatásból, például bolti értékesítésnövelő akciókból, a termék kelendőbbé tétele érdekében a termék elhelyezéséért nyújtott szolgáltatásból ér el. Szintén az adóalapba tartoznak a beszállító által nyújtott különféle kedvezmények és engedmények. Annak érdekében, hogy a sávosan progresszív mértékrendszert ne lehessen kijátszani a társaság feldarabolásával, a javaslat az adóalap összeszámítását írja elő az adóalany kapcsolt vállalkozásaival abban az esetben, ha kiválás, szétválás vagy eszközátruházás történt 2020. április 14-ét követően. E szabály alól is lehet ugyanakkor kimentéssel élni, ha az adóalany igazolja, hogy a tranzakciónak volt gazdasági megalapozottsága.
