Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
2370 Elég sok vita hangzott el itt a parlamentben is arról, hogy milyen összegek kerültek megmozgatásra. Elhangzott a pártok támogatásának a lefelezése, elhangzott az, hogy az önkormányzatoktól vontunk el forrásokat, de a legnagyobb áldozatokat nyilván a központi költségvetés hozta. Több száz milliárd forint vándorolt bizonyos alapokba, vagy a járványügyi védekezési alapba, vagy gazdaságvédelmi alapokba. Tehát a kormány nyilvánvalóan magán kezdte először a spórolást, és az adóbevételek megcsappanása is nyilvánvalóan a központi költségvetés bevételeit fogja először csökkenteni. Ehhez képest az önkormányzatokat érintő gépjárműadó-elvonás jóval alacsonyabb összeget érint. Csárdi képviselő úr felvetésére szeretnék még reagálni, arra, hogy meg kell támogatni a dolgozó embereket is. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy évek óta azt a politikát folytatjuk, hogy a munkaadó terheit csökkentjük. Volt egy vita arról, hogy melyik oldalon kell csökkenteni, munkaadói vagy munkavállalói oldalon. Azt gondolom, az élet bebizonyította, hogy jó döntés született akkor, amikor a munkaadói oldalon segítettünk az adóterhek csökkentésében, hiszen ezzel lesz képes a vállalkozás bért emelni és többletfoglalkoztatást megvalósítani, tehát munkát fog tudni adni a munkavállalónak. A miniszterelnök úr szokta mondani, hogy ha munka van, minden van. Azt gondoljuk, az elmúlt évek statisztikái bebizonyították, hogy egy sokkal erősebb foglalkoztatás - majd’ 4,5 millióig föl tudtunk menni foglalkoztatásban - és egy nagyon erős bérdinamika volt a magyar gazdaságban, tehát jóval nagyobb bértömeg áramlott a magyar családokhoz, mint a korábbi években. Burány képviselő úr felvetésére szeretnék még reagálni - és Z. Kárpát képviselő úr is beszélt erről -, aki azt mondta, hogy a munkanélküliség milyen magas százalékokat ér el, és hogy a munkanélküliek egy része nem kap ellátást. Azt nagyon fontos tisztázni, hogy a munkanélküliség és a regisztrált álláskeresők definíciója nem ugyanaz. A munkanélküliek - akiket a KSH mér - nem feltétlenül jelentkeztek be munkanélküli-ellátásra. Tehát nem azt jelenti ez a szám, hogy nem képes vagy nem tud kedvezményt igénybe venni, illetve támogatást igényelni. Van egy olyan kör, amely nem kíván ebben a regisztrációban részt venni, egyszerűen nem akarja ezt a támogatást igénybe venni. Azt kérem, hogy ezeket az információkat a helyén kezeljük. A másik pedig az, hogy milyen munkanélküliségi százalékokkal érdemes számolni. Azt látni kell, hogy 3-3,5 százalékos munkanélküliség alá nagyon nehéz menni, hiszen az egy olyan technikai munkanélküliség, amikor az ember egyik munkahelyről átmegy a másikra, közte van egy hónap szünet, tehát a strukturális váltásból fakadóan ez alá szinte lehetetlen menni. Mivel a magyar számok ezt gyakorlatilag megközelítették, ez egy óriási érték. Mivel azt látjuk, hogy az OECD-országokban, Nyugat-Európában, az USA-ban 15-16, van, ahol 20 százalékos munkanélküliségi adatokat mondanak, azt gondolom, ha ez a 3,5 százalékos munkanélküliség csak picit, 4-5-6 százalékig megy el, az egy óriási eredmény Magyarország szempontjából. Azt gondolom, az egy rendkívüli eredmény lenne, ha csak eddig kúszna fel a munkanélküliség mértéke. Azt látni kell, hogy az OECDországokban jóval magasabb becsléseket adnak a tagországok. Székely képviselő úr jelezte, hogy az osztalékadót 98 százalékban bevezetné, illetve hogy a multiknak adunk kedvezményeket ebben a csomagban. Ez utóbbit én nem tudom itt kiolvasni. Ha megnézzük, hogy a nagyvállalkozásokat adóztatjuk a bankok esetében, és a következő napirendi pontnál is a nagyobb vállalkozások kapják meg a kiskereskedelmi különadót, akkor nem vélek felfedezni olyan elemet ebben, hogy pont a kisvállalkozásokat terhelnénk. (11.40) Az osztalékadó 98 százalékos bevezetése kapcsán pedig hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy minden ország kivétel nélkül a tőkejövedelmeket más módon adóztatja, mint a normál munkajövedelmeket. A tőkejövedelmek viszonylag mozgékonyak, nemzetközi szinten is könnyű őket mozgatni. Nem egy bölcs döntés rendkívül magas adóterheket terhelni egy már egyszer megadóztatott jövedelemre, mert vélhetően ki fog folyni az adott ország kezei közül. „A kevesebb több” elv itt abszolút igaz, és azt gondolom, hogy ez összességében a magyar adópolitikára is igaz, hogy az alacsonyabb adókkal be tudtuk bizonyítani, hogy több adóbevételt tudtunk beszedni, mint a korábbi években a magas adókulcsokkal.
