Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2346 (9.40) Ha volt megtakarításuk, amire most számíthatnának ebben az időszakban, akkor sajnos arra is ráteszi a kezét a követeléskezelő, arra is ráteszi a kezét a végrehajtó. Ezért mi azt kérjük, azért, hogy a családok anyagi és lakhatási biztonsága megmaradjon - és valószínűleg ezt a bankok ki fogják bírni, látjuk a számokból, 700 milliárdból kell befizetni 55 milliárd forintot, tehát ezt a bankszektor ki fogja bírni -, akkor kérem, hogy önök álljanak át a családok oldalára, és ezt pedig állítsák meg. Ahogy mondtam a felszólalásom elején, mi támogatni fogjuk ezt a kezdeményezést. Ezeket a kritikákat érdemes elmondani. És azt is el kell mondani, hogy ha egyszer elvesz a kormány, akkor ne adjon vissza kétszer. Hogyha ezt megteszi, akkor azt ne multinacionális cégekkel, ne pénzügyi szolgáltatókkal, ne bankokkal tegye, hanem tegye azt a magyar munkavállalókkal, álljon a tőke oldaláról az emberek oldalára, a munkás oldalára, a munkavállaló oldalára, segítse őket, és álljon az önkormányzatok, álljon a magyar önkormányzatok oldalára, amelyek ott vannak a védekezés első sorában. Megtettek eddig is mindent, és megtesznek a jövőben is mindent, hiszen ők vannak a legközelebb a választópolgárokhoz, és azt gondolom, hogy persze a lehető legkönnyebben számonkérhetőek is, másfelől pedig természetesen nagyon lelkiismeretesek. Mégis városi szinteken, a város méretéhez képest általában 300 millió és 3 milliárd forint közötti az elvonás, amit be kell fizetni a központi költségvetésbe az önkormányzatoknak. Mi azt gondoljuk, hogy nekik is ezeket a forrásokat vissza kell kapni, nem máshonnan, a központi költségvetésből. És egy utolsó gondolat. Mi azt gondoljuk egyébként, hogy a cégeket is a központi költségvetésből kellene megsegíteni, és ez köztünk úgymond egy filozófiai vita. Mert nyilvánvalóan az a kérdés egy gazdasági csomag kapcsán, hogy ki adósodjon el: a költségvetés vagy a cégek. Önök azt választották, hogy a cégek. A cégek vegyenek fel hitelt. Sokadszor mondjuk el, hogy ha arra hitelt kell felvenni, hogy a munkavállalót kifizessék, akkor egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, hogy lesz olyan cég, nyilván lesz, de hogy tömegével lesznek olyan cégek, amelyek úgy döntenek, hogy most, amikor gazdasági zuhanásban vannak, akkor ők hitelt fognak felvenni. Nem látják, hogy mikor indul újra a piac; nem látják, hogy mi lesz azzal a szegmenssel, amelyikben dolgoznak, és ezért azt sem látják, hogy miből fogják azt visszafizetni. És a harmadik, álláspontom szerint az egyik legfontosabb kérdés, de mégis halkabban kell elmondani: ugye, azzal a szándékkal adják majd ezt a kölcsönt, hogy azt vissza tudják fizetni a cégek, hogy azt az adós vissza tudja fizetni? Mert ha nem azzal a szándékkal adják, akkor ez egy teljesen más metodika, azt rablóhitelezésnek hívják. Bízunk benne, hogy nem akarnak ilyen hiteleket adni cégeknek. Látjuk ennek a gyakorlatát. Németországban 90 százalékos állami garancia mellett a kereskedelmi bankok nem akarják kiadni ezeket a hiteleket, a cégek meg nem akarják felvenni a hiteleket. Tudom, hogy nincs egyetértés a kormányban abban, hogy mekkorának kellene lennie a költségvetési hiánynak. A miniszterelnök szerint akkora lesz, amekkora lesz; Varga Mihály szerint tudják tartani a hiánycélokat; Matolcsy szerint meg még kisebb is lesz a költségvetés hiánycélja. Mi úgy gondoljuk, hogy ha ezek a források rendelkezésre állnak, akkor igen, a költségvetés vegye fel akár ezeket a hiteleket, bocsásson ki kötvényeket, és a költségvetésből támogatásként kerüljön kifizetésre a cégeknek, ne hitelként. A hitelt mindig vissza kell fizetni. Én azt gondolom, hogy azok az országok járnak el jól, amelyek ezt az utat választják. Ez nem segély. Ezekre a cégekre és ezeknek a cégeknek a munkavállalóira szükség van, csak olyan szabályokat kellett alkotni a járványügyi védekezés miatt, ami miatt nem termelhetnek. Nem nyithatnak ki, vagy éppen kinyithatnak, csak mi, vásárlók nem mehetünk be. Ezek a szabályok vannak érvényben Budapesten a mai napon is. Ezért nem tudnak bért fizetni; ezért nem tudnak bérleti díjat fizetni; ezért nem tudnak közterheket fizetni. Bízom benne, hogy nem elkésettek ezek a javaslatok, hiszen ezekre a javaslatokra április 6-a óta várunk. Emlékszünk rá, az április 6-át megelőző héten a miniszterelnök úr azt mondta ebben a Házban, bízik benne, hogy április 5-én vagy 6-án ki fog tudni állni a lehető legnagyobb, történelminek nevezett gazdaságmentő csomaggal. Most május 7-e van. Ennek bizonyos részleteit
