Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2343 DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Két Somogy megyei megszólaló után következem. Azon gondolkodtam, hogy van-e eltérés a két somogyi megszólaló között. Hát, a fideszes képviselő úr nyilvánvalóan elmondta azt, amit mi gondolunk a válságkezelésről meg erről a törvényről, de a jobbikos képviselő asszony mondataiból is én elsősorban a jót vettem ki, ő mindig szakemberként nyilatkozik adótörvényekről az előélete folytán, ezért kötve is van a tényekhez, nem tud olyan szónoklatokat mondani, mint ahogy a túloldalról általában ezt megteszik. Nyilván megfogalmazza a képviselő asszony, hogy ahol van egy kis kedvezmény, az lehetne több, ezzel mind egyetértünk. Mi is azt gondoljuk, hogy mindig lehet nagyobb számot mondani, de erre vagyunk most képesek. Mielőtt a konkrét törvény fontosabb pontjaiba én is belenyúlnék, két általános dolgot hadd jegyezzek meg. Az egyik a koronavírus-törvénnyel összefüggő vitára akar visszanyúlni: azokat a méltatlan és igaztalan kritikákat, amelyek itt elhangoztak a parlamentben, ennek a két pénzügyi törvénynek a tárgyalása is ékesen cáfolja. Ugyanakkor megkaptuk önöktől, hogy itt az idők végeztéig rendeleti kormányzás jön, nem lehet látni semminek a végét, és felfestették az égre az ördögöt, csak ez az ördög semmilyen módon nem látszik. Ugye, most olyan törvényeket tárgyalunk, amelyek már kalkulálnak azzal, hogy vége lesz egyszer a veszélyhelyzetnek. A kormánynak csak a veszélyhelyzet idejére van mozgási lehetősége. Hála istennek, hogy van, mert gyorsan tud reagálni bizonyos kérdésekre, de mivel vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, optimista is vagyok e tekintetben, ezért a kormány által meghozott jogszabályokat törvényekkel kell kísérni, ha azt akarjuk, hogy bizonyos rendeletek élete a veszélyhelyzet után is megmaradjon. Mind a két törvénytervezetben gyakorlatilag erre látunk példákat. A másik, amit szeretnék elöljáróban elmondani, az a 2016. november 24-ei megállapodás a kormány és a munkavállalók között. Én akkor, amikor erről beszéltem itt a parlamentben, kormánypárti képviselőként is azt mondtam, hogy ha ezt mi tartani tudjuk, na, az már önmagában csoda, mert nem ezt szoktam meg, hogy hosszú távon is működnek megállapodások a kormány és a gazdasági szféra között. Az utóbbi évek egyik legfontosabb megállapodása, ilyen szempontból döntés a kormány részéről ez a hatéves bérmegállapodás, és nyilvánvalóan ennek betartása jócskán hozzájárult ahhoz, hogy dinamikusan növekedtek Magyarországon a bérek, a bérek növekedése belső fogyasztást generált, ennek jótékony költségvetési kihatásait is élveztük, és mindezt a példátlanul növekvő pályát, amit egyébként az Európai Bizottság elemzései épp a mai napon is megerősítenek, töri ketté a járványhelyzet, és majd amikor egy kis idő múlva a jövő évi költségvetéssel fogunk foglalkozni, akkor gyakorlatilag az elért eredményeink büszkeségének tudatában valahol megint újra kell kezdeni azt a gazdasági építkezést, amit ilyenkor meg kell tenni. Ezek a törvények is már gyakorlatilag ezt szolgálják. Azt is mondhatnám, hogy a magyar költségvetés volt olyan helyzetben, hogy nem kell drasztikusan mást gondolni az eddigi adópolitikánkról, mint amit gondoltunk normál békeidőben, és egy ilyen válsághelyzet idején is tartani tudjuk az eredeti elképzeléseinket, ami ugye, hosszú évek óta arról szól, hogy bért és a bérhez tapadó adókat csökkentsük, és ha valahol adóemelésre kényszerülünk, akár csak átmeneti ideig, akkor azok ne a bérhez és a foglalkoztatáshoz tapadjanak, hanem a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztást adóztatjuk. Tehát egy veszélyhelyzetben sem vagyunk kénytelenek feladni ezt az álláspontunkat, még akkor se, ha itt-ott ebben az előterjesztésben átmenetileg bizonyos szektorokat illetően adót növelő tételek is vannak. Visszatérve erre a bérmegállapodásra, mert ezzel indít a törvénytervezet: fontos az, hogy mindig be tudtuk tartani azt, amit a kormány vállalt, mert még 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra csökkentettük a szociális hozzájárulási adót, egy év múlva 19 százalékra, 2019-ben már 17,5 százalékon állt ez az adó, és most, 2020-ban is a válság hatására, ha úgy tetszik, a könnyítéseket továbbra is tartani tudjuk, tovább csökkentjük 15,5 százalékra, sőt a betervezett csökkentést, a
