Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója:
2289 Az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Üdvözlöm dr. Polt Péter legfőbb ügyész urat. A legfőbb ügyész úr által benyújtott beszámoló B/7481. számon, az Igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/7916. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Most pedig megadom a szót a beszámoló előterjesztőjének, Polt Péter legfőbb ügyész úrnak. Parancsoljon! Tájékoztatom, hogy maximum 30 perc áll rendelkezésére. DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkotmányos kötelezettségemnek eleget téve megtiszteltetés számomra, hogy az Országgyűlés plenáris ülése előtt is beszámolhatok Magyarország ügyészségének 2018. évi tevékenységéről. Az írásban elkészített és digitális formában is létező beszámoló rendelkezésére áll valamennyi képviselőnek, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben csak néhány, általam fontosnak vélt részletet emeljek ki belőle. A beszámolási időszak közepén, 2018. július 1-jén lépett hatályba a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény, amely jelentős hatással volt az ügyészség 2018. évi büntetőjogi szakági tevékenységére. Egy félévet még a korábbi törvény hatálya alatt dolgoztunk, egy másik félévet viszont már az új törvény hatálya alatt, ami nyilvánvalóan az új jogintézmények következtében statisztikailag bizonyos nehézségeket okozott a munka elszámolásakor. Egyes változásokat a törvényből külön is érdemes megemlíteni, így eltérően kell kezelni a törvény alapján azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, és a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek a hagyományos vádemelésről az elterelő, illetve a sértetti reparációt eredményező intézmények alkalmazására. Az új jogpolitikai célokat szolgálja, hogy a korábbi egységes nyomozást a büntetőeljárási törvény két eltérő funkciót szolgáló szakaszra bontotta fel: a felderítésre és a vizsgálatra. Fontos szempont, hogy a felderítés során a nyomozó hatóság a továbbiakban önállóan jár el, míg a vizsgálatot az ügyészség vezeti. Azt lehet mondani, hogy összességében egy olyan új büntetőeljárási szabályrendszer jött létre, amelynek keretei között a korábbi eljárási gyakorlatok már nem voltak alkalmazhatók automatikusan. A számos új jogintézményt bevezető törvény alkalmazása mindenekelőtt az ügyészség szakmai felkészülését, ennek részeként jelentős számú szakmai iránymutatás kialakítását és az ügyészek képzését tette szükségessé. Megítélésem szerint ezt a feladatot az ügyészség sikeresen teljesítette. Részben a változásoknak is köszönhetően az ügyészi szervezet ügyiratforgalma az addig már hosszú évekre visszatekintő tendenciával szemben 2018-ban jelentősen megnőtt. Ez annak ellenére történt így, hogy a bűncselekmények számának 2013 óta tapasztalható csökkenő tendenciája 2018ban is folytatódott, és az ismertté vált bűncselekmények száma hosszú évek óta először 200 ezer alá csökkent. Szinte valamennyi bűncselekmény-kategóriában kevesebb elkövetést regisztráltak, mint a korábbi években, és ugyanez igaz az elkövetők számára is. Mindez alól csak igen kevés kivétel volt, amelyek közül ki kell emelni itt szóban is - írásban is megtettem - a korrupciós bűncselekményeket, amelyeknek száma 2018-ban az előző évihez képest majdnem kétszeresére emelkedett, és megközelítette a 2014-es csúcsértéket. A bűncselekménycsoporton belül a regisztrált hivatali vesztegetések száma mutatott jelentős növekedést, de a regisztrált gazdasági vesztegetések száma is
