Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2018. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2284 minősítette a testületet. Pont azt a testületet egyébként, amelynek alkotmányos feladata az OBHelnök működésének ellenőrzése. Számunkra, az MSZP számára kifejezetten ijesztőek azok a sajtóban is megjelent elemzések, kimutatások, kutatások, melyek szerint a magyar bírák már nem vagy csak részben tekintik függetlennek a bírói munkát, az ítélkezést. Nagyon sok ilyen típusú kritikát, észrevételt, segélykiáltást lehetett olvasni az elmúlt években. Volt egy átfogó felmérés is, amelyet az Amnesty International készített, amely régebben komoly iránytűje volt a mai kormánypártoknak; ez nyilván már változott. De abból a szempontból érdekes mind a sajtóban megjelent információkat, mind az ebben az elemzésben is megjelent néhány megállapítást elmondani, hogy ezek közvetlenül a bírák véleményét tartalmazzák, tehát ebből a szempontból azt hiszem, hogy jelenthetnek egyfajta képet. Ha nem is egy teljesen általánost, de egyfajta képet arról, hogy mi a helyzet ma a bírói szervezetben, és mi az a helyzet, amin elnök úrnak nyilván megfeszített munkával változtatnia kell, és nyugalmat kell teremtenie. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében koncentrálódó hatalom rendszerszintű problémákat okoz - ezt nyilván még az előző érában állapította meg az elemzés. Az OBH elnöke igazgatási szempontból közvetlen és közvetett nyomást gyakorolhatott, tud gyakorolni a bíróságokra. A megkérdezett bírák általános véleménye volt ebben az elemzésben - csakúgy, mint az előző mondatok -, hogy egy egyéni bíró általában még közvetlen külső befolyás nélkül tud ítélkezni, ugyanakkor ez a szabadsága komoly veszélyben lehet. Ma a bíró integritásán és erkölcsi iránytűjén múlik szinte minden. Tapinthatóan dermesztő légkör uralkodik a bírák körében a bírói függetlenséget érő támadások miatt, a különböző bíróságokon dolgozó bírák egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, a 2018. év tekintetében is sok ilyen sajtóhír is látott napvilágot, és sok közéleti vitában, itt a Házban is sok megnyilatkozás volt ebben a tekintetben. Olyan környezetről számoltak be, amelyben a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódtak és bizalmatlanság uralkodott. A dermesztő légkör miatt a bírák nem mernek felszólalni a saját véleményük megvédéséért, amely azt eredményezi, hogy a bírák közti, illetve a bírák és más jogászszakmák közti szolidaritásnak a gyengülése is tapasztalható. Nyilván nem lehet teljesen általánosítani, még egyszer hangsúlyozom, de nagyon sok ilyen álláspont és vélemény fogalmazódott meg. A dermesztő atmoszféra egy szemléletes példája, hogy a bírák néha nem is tudják igazán, hogy mitől félnek, egy absztrakt, jövőbeli lehetséges következménytől, sokszor talán az ismeretlentől. A dermesztő légkörnek ez a közvetett és kifinomult eredménye azonban befolyásolhatja a gondolkodásukat és a döntéshozatalukat is - állapítja meg az elemzés. Az ügyleosztási rendszer nagy mozgásteret enged az ügyleosztást végzőnek abban, hogy melyik bíróra szignálja az ügyet, és több elemzés is arra jutott, hogy a külső tényezők - ideértve a médiában megjelenő támadásokat, az újonnan bevezetett intézményi és jogi fejleményeket - erősödő külső nyomást helyezhetnek az igazságszolgáltatásra. Azt látjuk azóta is, a tárgyéven túlmutatóan is, itt a parlamenti munkában is, ősszel, hogy a kormányzat új eszközökkel próbálja a bírói függetlenséget meggyengíteni. Korábban a közigazgatási bíróságok terve volt az, amely ennek eszköze lehetett - erről már az előző napirend során beszélni voltam kénytelen -, és egy 2019 decemberében elfogadott törvény, amelyet szintén volt szerencsénk itt megtárgyalni, és ahhoz is volt szerencsém hozzászólni, megnyitotta az utat az Alkotmánybíróság tagjai előtt, hogy könnyen tanácselnöki pozícióba kerülhessenek át a Kúriára. Ez azért is problémás, mert nyilvánvalóan ott megnyílt az út, hogy olyan személyek kerüljenek be, akik a kormánytöbbséghez lojálisak. Talán egyébként Handó Tünde kinevezése is ilyen kinevezés. Tehát nagyon világosan megsértheti ez így a bírói függetlenséget. Ezek azok a körülmények, és még ezt hosszan sorolhatnám, de azt gondolom, nagyon sokan elmondtak előttem ezzel kapcsolatos aggályaimból sok mindent, és az elmúlt években nagyon sok közéleti vita szólt az OBH elnökével kapcsolatban; és az őszinte aggodalmunk motiválta ezeket a megnyilatkozásainkat a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztása kapcsán. Ha azt mondtam,
