Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2018. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2280 Az integritási szabályzat is 2018-ban lépett hatályba. Az integritási szabályzat nagyon fontos, elnök úr is beszélt róla, a bíróságok integritása. Itt azonban, én azt gondolom, hogy Handó Tünde elnök asszony egy kicsit elvetette ezen területen a sulykot, és az integritási szabályzat mind a bíróság berkein belül, mind pedig a magyar társadalomban is elég nagy érdeklődést váltott ki és elég nagy port vert föl. Én úgy éreztem, hogy ez az integritási szabályzat a bírákat szinte nem tekinti nagykorú állampolgárnak, bizonyos részleteiben legalábbis, illetve nem olyan nagykorú állampolgárnak tekinti, akik felelősen tudnak gondolkodni, hanem olyannak, akinek minden részletet el kell magyarázni, a szájába kell rágni, és a legalapvetőbb dolgokat, mint például az alsóruházati öltözködést is szabályozni kellene. Azt gondolom, hogy ezzel egy kicsit elvetette a sulykot az elnök asszony, és mind a bíróságon belül, mind pedig a társadalomban is kissé megbotránkoztatást váltott ki, és nem biztos, hogy szerencsés volt. A konfrontálódásról, ha már beszéltem, akkor nemcsak az OBT-vel konfrontálódott elnök asszony ez időszakban, hanem aztán a MABIE-vel, a bírói egyesülettel is erőteljesen megromlott a viszonya. Én azt gondolom, hogy ez sem szerencsés, hogy akkor, amikor egy ilyen civil szervezet működik, amelynek a legfontosabb feladata az, hogy segítse a bíróságok munkáját, érvényesítse a bírák jogait, a kéréseit, valamilyen színtere legyen annak, akkor, amikor a bíráknak nincsen olyan joguk, mint más, több dolgozónak - ők nem sztrájkolhatnak, politikai tevékenységet nem végezhetnek, az érdekérvényesítésüket nem úgy tudják megtenni, mint adott esetben mások -, akkor legalább erre kellene jobban odafigyelni, hogy aki a bírák érdekeit szolgálja, mint például a bírói egyesület, akkor az ő szavukat jobban vegyük figyelembe. Illetve az a viszony, ami aztán odáig mérgesedett, hogy ki is lettek pakolva a bírósági épületekből, én azt gondolom, hogy ezen a területen is nagyon messzire ment az elnök asszony. Nagyon örültünk annak, amikor 2019 végén ebben változás következett be, és hogy az új elvek alapján a bírósági szervezet működésében a békesség és a rend, ahogy az új elnök úr elmondta, hogy ez lesz az, ami őt vezeti, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezésnek ez lesz az alapja. Örültünk annak, hogy a Bíróképző Akadémia szerepe az ő véleménye szerint a jövőben növekszik, illetve annak is, hogy a bírósági pályázati rendszerekben is akar néminemű változást, amit többször bíráltunk, én magam is bíráltam itt a korábbi, évekkel ezelőtti felszólalásokban. Nyilván szükség van valamiféle pontrendszerre, amikor van egy bírói pályázat, hogy kit fognak arra kinevezni, nyilván szükség van arra, hogy megállapítsák, hogy kinek van a legjobb, legtöbb végzettsége, nyilván ami a profilba vág, kinek van esetleg nyelvvizsgája, kinek van tudományos tevékenysége, kinek hogy sikerült az államvizsgája, meg kinek hogy sikerült a szakvizsgája, de nyilván ez nem lehet egy életre meghatározó, akár 20-30-40 évvel a kinevezés után egy pályázat esetén, hogy hogyan sikerült az államvizsga, vagy hogy sikerült a szakvizsgája valakinek, hanem nagyobb hangsúlyt kell adott esetben tenni arra, hogy milyen szakmai múltja van, hogy milyen gyakorlata van azon a téren, milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, milyen plusztudást szerzett az a bíró az elmúlt évtizedek gyakorlatában. Én azt gondolom, hogy akkor, amikor az ítélkezésről van szó, amikor oda kell ülni és konkrét ügyeket eldönteni, amikor meg kell győzni az ügyfeleket jobbra-balra arról, hogy bizony, az a döntés, amit a bíró hozott, az jó döntés, és az is, aki számára kedvezőtlen ez a döntés, ő is fogadja el, ez a legnagyobb dolog. Az, hogy valakinek PhD-fokozata van, és azzal pályázik, nem biztos, hogy ő attól jobb bíró lesz, mint aki 20 éve már ott ül, gyakorolta, és tapasztalata van ebben; nem biztos, hogy az, aki tudományosan publikált, de soha az életében nem döntött el egy ügyet sem, az ebben jobb lesz. Bíróként az lesz a jó bíró, akire hallgatnak a felek, az lesz a jó bíró, akinek elfogadják a döntését a felek, akinél nem merül fel az, hogy bármiféle befolyás alapján hozta meg a döntését, hanem csak a törvényeknek alárendelten, igazságosan és mindenki számára elfogadhatóan. Tehát ezért is örülnék annak, hogy itt a bírói pályázatok rendszerében, a pontrendszer kérdésében lenne néminemű változás a jövőben. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
