Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2018. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
2273 Az időszerűséget meghaladóan fontos a megalapozottságról döntenünk. Az nyilván egy meg nem válaszolható kérdés, hogy melyik a jó ítélet, de talán azt mondhatjuk, hogy az a jó ítélet, amit mindkét fél tudomásul vesz, magyarán szólva: nem érkezik ellene jogorvoslati kérelem, mert a határozat tartalmát a felek akceptálják, illetőleg a határozat indokolása a feleket, a jogkeresőket meggyőzi. E körben jelentős adat, hogy járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban az ügyek 91,1 százaléka jogerőre emelkedett 2018-ban, de ezt meghaladóan - s ez szintén fontos adat - a büntető ügyszakban is az ügyek 78 százaléka első fokon jogerőre emelkedett 2018-ban. A hatályon kívül helyezési arány is mutatja az ítélkezés minőségét. A civilisztikai ügyszakban járásbírósági szinten - amely az érkezés domináns része - 8,2 százalékos volt a hatályon kívül helyezési arány, és 3,8 százalék volt a büntető ügyszak hatályon kívül helyezési aránya. Az előző évhez képest a civilisztikai ügyszak mutatójának a javulása 0,5 százalék volt, mert 2017-hez képest 8,7 százalékról csökkent 8,2 százalékra, a büntető ügyszakban viszont a javulás jelentősebb mértékéről tudok önöknek beszámolni, hiszen a büntető ügyszakban a 2017. év 6,5 százalékához képest 2018-ban a járásbírósági ítéletek 3,8 százaléka került hatályon kívül helyezésre. A jogegység, illetőleg az ítélkezés minőségével összefüggésben tájékoztatnom kell önöket arról, hogy az Alkotmánybíróság által 16 döntés került megsemmisítésre. Az EJEB előtt tíz határozat érintette a bíróságokat 2018-ban. A 2018. év a bíróságok életében egy jelentős változást hozott szakmai alapon, hiszen 2018-ban a bírósági eljárások szabályozása jelentősen megújult. 2018. január 1-jén a polgári és közigazgatási perrendtartás, valamint 2018. július 1-jétől a büntetőeljárási törvény lépett hatályba. Az új kódexekhez kapcsolódóan tehát párhuzamosan zajlott a dolgozók, illetőleg az ügyfelek tájékoztatása és felkészítése. 2018-tól folyamatosan, másodfokon most is, az a sajátos helyzet áll elő a tárgyalásokon egy adott tárgyalási napon másodfokú tanács előtt - ezt én magam is átéltem -, hogy a 9 órási tárgyaláson a régi polgári perrendtartás szabályai szerint járunk el, majd a 10 órási tárgyaláson lényegében lehet, hogy hasonló vagy ugyanazon jogcímen pedig az új polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók. Ezzel semmi probléma nincs, hiszen a jogbiztonság megköveteli, és az egyértelmű, hogy mely eljárási kódex alapján folytatható le az eljárás, azonban mégis azt kell mondjam, hogy ez egy sajátos helyzetet teremtett. Az imént képviselő asszonytól hallottam az orvosi hasonlatot, és innen jutott eszembe, ez olyan, mintha egy kórházi protokollban egy lábsérülésnél a reggeli első műtét, illetőleg az ugyanolyan sérülés esetén a második műtét során eltérő műtéti protokoll szerint kellene eljárni. Ez mindenesetre némi kihívást jelent, amelyet úgy gondolom, hogy a bíróságok zökkenőmentesen megoldottak, illetőleg a feladataikat e körben teljesítették. Jelentős prioritásként kezelte a bírói szervezet az elektronikus eljárásokat, az elektronikus ügyintézést, illetőleg az elektronikus kapcsolattartás kérdését, amelyek mostanra a sajnálatos vírushelyzet ismeretében felértékelődtek. 2018. január 1-jétől jelentősen bővült azon ügyek száma, amelyek során a felek a bírósággal elektronikus úton voltak kötelesek kapcsolattartásra, így a végrehajtási nemperes eljárásokban, a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi nemperes eljárásokban. De a jogkereső közönség védelme, illetőleg adott esetben az elektronikus eszközökkel való ellátottság hiányának ellensúlyozásaképpen ki kell hangsúlyozni, hogy 2018-ban is a személyesen eljáró természetes személyek a bírósági peres és nemperes ügyekben, valamint az elnöki igazgatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartást továbbra is alternatív lehetőségként vehetik igénybe. Magyarán szólva, természetes személyt 2018-ban sem érhetett hátrány amiatt, hogy nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra alkalmas eszközzel. Úgy gondolom, hogy az elektronikus érkezés és befejezés aránya is számottevő, hiszen 2018-ban 1 277 968 elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra, és 1 827 315 elektronikus beadvány került kiküldésre a bíróságok által. (11.20)
