Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2260 tulajdonképpen mindazok az alkotmánybírósági, uniós és kúriai döntések, amelyeket, ha tetszik, ha nem, az ítélkezés során alkalmazni kell. Meg kell mondjam, elnök úr, hogy ezeket a triviális hibákat, hiszen én ezeket, ha tetszik, ha nem, a gyakorlat szempontjából triviális hibáknak tekintem, ha ilyen hibákat orvosok műtétek során követnek el, akkor vagy halál, vagy egészségromlás következik be. Csak azért, mert egy bírói döntés vagy egy hibás bírói eljárás konkrétan közvetlenül emberéleteket nem veszélyeztet, viszont egy óriási társadalmi bizalmatlanságot eredményezhet, ezért nagy tisztelettel azt kérem kúriai elnök úrtól, hogy bár lehet, hogy túlzó a zéró tolerancia, de legyen nagyobb, komolyabb következménye a bírói tévedéseknek. Hangsúlyozom, nem a döntésben, hiszen abba nem szólhat bele senki, de a jogszabályok betartásában, azt gondolom, elvárhatnánk egy minőségi munkát, különösen azért is, mert az elmúlt évtizedben egy viszont jelentősen javult, ez pedig a bírák anyagi megítélése, az anyagi, a jövedelmi kondícióik jelentős javulása. A 2019-re meghatározott különböző témákat, amelyeket szeretne a Kúria a kollégiumi vélemények vonatkozásában fókuszba venni - jogos védelem, keresetlevél, gondnokság alá helyezés, s a többi -, felsorolja, én ennek nagyon örülök, de egy újabb témát szeretnék az ön figyelmébe ajánlani. Sajnos ez is a devizahiteles kérdéshez kapcsolódik. Bizonyára tudja mindenki, hogy a devizahiteles szerződések vonatkozásában a legnagyobb tragédia a közjegyzői okiratok voltak. Ugyanis a közjegyzői okiratok, ha tetszik, ha nem, egyoldalú kérésre végrehajthatók úgy, hogy a pénzügyi intézménynek nem kell elszámolnia, nem kell megmutatnia, hogy a követelése valós. Ez volt igazán a tragédiája ennek, mert a pénzügyi intézmények tömegével záradékoltatták a közjegyzői okiratokat, peren kívüli végrehajtással elvették az ingatlanokat úgy, hogy soha nem kellett számot adni erről az intézményeknek. Igen ám, de volt jó pár olyan szituáció, amikor valamiért az adott fedezeti ingatlan tulajdonjoga máshoz került át, ezért a zálogkötelezetti minőséghez nem járult közjegyzői okirat. A közjegyzői okirat kizárólagosan azon felekkel szemben végrehajtható vagy azzal a féllel szemben lesz végrehajtható okirat, aki abban kötelezettséget vállalt. A közjegyzői okirat maga, amíg csak okiratként van, nem végrehajtható okirat, ahhoz még egy jogcselekmény, az úgynevezett záradékolás kell. Miután sok ilyen helyzet volt, hogy a zálogkötelezett személye megváltozott, nem volt közjegyzői okirat, amit vele szemben végrehajthatóvá lehetett volna nyilvánítani, ezért pereket kellett indítani az új zálogkötelezettekkel szemben, úgynevezett tűrési pereket. Igen ám, de ezekben a tűrési perekben a pénzügyi intézmények azzal szembesültek, hogy a fele sem igaz a követelésüknek, hiszen minden kifogást elő lehet terjeszteni a zálogkötelezettnek is, szakértői vélemények, bonyolult, hosszú peres eljárás. Kiderül, hogy a követelés nemhogy annyi, hanem közel sem annyi, és egyre nehezebb volt a jogérvényesítése a pénzügyi intézményeknek, sőt az ezekből a perekből származó tapasztalatokat felhasználták más eljárásokban az intézményekkel szemben. Ezért a közjegyzőket olyan nyomás alá helyezték, hogy állapítsanak meg az eredeti közjegyzői okirat alapján jogutódlást a zálogkötelezettnek úgy, hogy a zálogkötelezett ilyet soha nem vállalt. Jó pár közjegyző érezte, hogy ez nem fog menni, ez ugyanis teljes mértékben jogsértő, és jó páran elutasították ezeket a kéréseket. Majd elkerül a törvényszékhez, és a törvényszék - döbbenet számomra - a végrehajtási törvény 39. §ára hivatkozott, ami egyszerűen arról szól, hogy ha a végrehajtható okirat kiállítása után lesz jogutódlás, akkor arról a bíróság vagy közjegyző dönthet. Csakhogy a végrehajtható okirat nem az eredeti közjegyzői okirat, hanem az, amikor már ellátják záradékkal. És egy ilyen végrehajtási eljárásjogi kérdésre hivatkozva anyagi jogi jogutódlási kérdésben döntenek! Ezt sajnos számtalan helyen megtették, a Szombathelyi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék rendre nyomást gyakorol a közjegyzők felett. Nem fognak ezek az ügyek a Kúriára feljutni, mert sajnos nincs rá jogi lehetőség, viszont egy olyan teljes mértékben jogszabályellenes joggyakorlatot generál, ami rendkívüli módon sérti a polgárokat. Én csak azért gondoltam, elnök úr, hogy a beszámoló kapcsán például ezt elmondom önnek, mert hiszen a beszámolóban szerepel a devizahiteles kérdés. A Kúria számtalan döntést hozott ebben, az Európai Bíróság iránymutatást adott mind a Kúriának, mind a bíróságoknak a gyakorlat
