Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2258 átértelmezzék a jogszabályok rendelkezéseit, átmagyarázzák, hogy az adott jogszabály célja nem az

eredeti jogalkotói szándék, hanem más, és ilyenfajta befolyások alá rendeljék a Kúria jogegységi

döntéseit. Úgy folytatja, hogy a testület 2018-ban három alkalommal ülésezett, és ugyan a teljesség igénye

nélkül, de felsorolt pár témát, amivel foglalkoztak; például a pártalapítás kérdése, amelyben a

tagdíjfizetésen túl a vagyoni hozzájárulás teljesítése, a nullás mérleg és a többi szerepel. Nem

szeretném ezt részletezni, de egyre szeretném felhívni elnök úr figyelmét, és ez a személyes

tapasztalatomból eredt. Párt alapítása során, amikor nem előzi meg egyesület, akkor a jogszabály leírja, hogy milyen

különböző igazolásokat, okiratokat kell benyújtani ahhoz, hogy egy újként alakult pártot

bejegyezzenek. Jogszabályban szerepel, hogy vagyonmérleget kell benyújtani. Igen ám, de egy nem

létező szervezetnek nincs vagyonmérlege. Saját praxisomban kipróbáltam, hogy ez a folyamat

miként fog végigmenni, hiszen bár tény, hogy ha egy egyesület alakul át, akkor valóban kell egy

vagyonmérleg, hiszen átalakul egyik szervezeti formából a másikba, de amikor újként alapítok egy

szervezetet, hogy lehetne vagyonmérleget benyújtani a nem létező vagyonról a nem létező

szervezetnek? Végigfuttattam az igazságszolgáltatás rendszerén, és döbbenet volt számomra, hogy ítélőtáblai

bírák azt mondják, hogy igen, valóban nem létező szervezetnek nem lehet vagyona, így

vagyonmérlege sem, de akkor legalább azt kellett volna megcsinálni, hogy nullás vagyonmérleget

nyújtsanak be. Mi az, hogy nullás vagyonmérleg? Fogalmilag kizárt, ha nincs vagyonom, nincs miről

mérleget készíteni. Most gondolja meg, elnök úr, több évtizedes jogi gyakorlat után nem várható el

ítélőtáblai tanácsoktól az, hogy teljes mértékben egyértelmű és köztudomású alapvetéseket ne

vezessenek be egy döntésbe, és ne mondja azt, hogy igen, valószínűleg a jogalkotó nem figyelt arra,

hogy lesz olyan is, amikor nem egy egyesületből alakul egy párt, hanem megalakul egy párt? És

legalább annyit meg kellett volna tenni, hogy javasolni a jogalkotónak, hogy egy ilyen kivételt írjon

be, hogy kivétel akkor, amikor a szervezet újként megalakul. Én csak azért gondoltam, hogy erről is

beszélek, elnök úr, mert higgye el, hogy a mindennapokban rengeteg olyan feladata lenne valóban a

bírói karnak, hogy jelezze a jogalkotó felé azokat a hiányokat, amelyek megnehezítik az értelmes

döntéseket, az igazságos döntéseket. És akkor egy picit rátérnék a devizahiteles kérdésre. Ugye, azt mondja a beszámoló, hogy az

érvénytelenségi perekkel összefüggésben a bíróságok által megküldött kérdéseket, jelzéseket

összegyűjtő és azokat megtárgyaló konzultatív testület ’18-ban is folytatta a munkáját, és ’18

októberében úgy döntöttek, hogy az Európai Bíróság által C-51/17. számú ítéletben felmerült

állásfoglalások alapján nincs további feladata a Kúriának, mert úgy gondolja, hogy nem tartalmaz

olyan új szempontokat ez a döntés, amely szükségessé tenné bármilyen iránymutatás módosítását, és

az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük. Ugye, ebben az indoklásban, és elnézését kérem, hogy pár mondatot fel fogok ebből olvasni, de a

következőket mondja ki az Európai Bíróság. A fenti megállapítás nem jelenti azt, hogy valamely más

szerződési feltétel, mint például az, amely az árfolyamkockázatra vonatkozik, szintén teljes

egészében ki lenne zárva ezen irányelv hatálya alól, vagyis azt ne lehetne ezen irányelvhez mérten

vizsgálni. És akkor leírja, hogy a 93/13. irányelv mely cikke, mely bekezdését szigorúan kell

értelmezni, így hát az, hogy bizonyos olyan feltételek, amelyek jogszabályi rendelkezéseket

tükröznek, kikerülnek ezen irányelv hatálya alól, nem jelenti azt, hogy a nemzeti bíróság az

ugyanazon szerződésben szereplő és jogszabályi rendelkezésekkel nem érintett egyéb feltételek

érvényességét a továbbiakban ne vizsgálhatná. Leírja azt, hogy a DH1-törvény és a DH3-törvény

kizárólagosan azokat a jogintézményeket vezette ki, amelyeknek eredményeként az elszámolás

történt, viszont az árfolyamkockázattal kapcsolatos kérdést nem rendezte. Nem rendezte a kölcsönfelvevő világos tájékoztatási jogát, és a többi. Elnök úr, én úgy gondolom, hogy 1 millió 200 ezer megkötött szerződés, ami legalább érintett,

ha a családtagokat nézzük, 5 millió embert egy olyanfajta ügynél, ügycsoportnál, ahol nem kérdéses