Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

2255 Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati normakontroll körében az elnök úr jó néhány példával

is illusztrált gyakorlatot ismertetett. Én néhány statisztikai adattal szeretnék szolgálni az önök

számára. Az Önkormányzati Tanácshoz az önkormányzati rendeletek vizsgálatával kapcsolatban 42

ügy érkezett, ebből 29, az összes ügy 69 százaléka bírói kezdeményezés, 12 kormányhivatali

kezdeményezés, és az elnök úr is említette az alapvető jogok biztosának indítványát abban a

bizonyos adóügyben. Mindezt rávetítve a ’14 óta fennálló statisztikákra, a bírói kezdeményezések

száma a legnagyobb az elmúlt esztendőkben, ez így volt 2018-ban is. Tisztelt Országgyűlés! Az éves gyakornoki program is kiemelt jelentőségű, mivel egyrészt a

doktoranduszok hatékonyan végezhetik a kutatói tevékenységüket, gyakorlati környezetben tudnak

megismerkedni a jó gyakorlatokkal az ítéletek tanulmányozása során, és a Kúriának főtanácsadó

szinten hosszabb távon akár utánpótlást is jelenthetnek ezek a doktoranduszok. Tisztelt Országgyűlés! Kiemelném még, hogy a 2018. év az eljárásjogi kódexek teljes körű

reformját hozta a Pp., tehát a polgári perrendtartás, a büntető eljárásjog és a közigazgatási

perrendtartás területén egyaránt. A beszámolóból kiderül, hogy a Kúriát mindez nem érte váratlanul,

hiszen egy hosszú előkészítési folyamat volt - magam is dolgoztam ezekben az ügyekben Hajas

államtitkár úrral együtt az Igazságügyi Minisztériumban -, és az új eljárási jogszabályok

alkalmazására való felkészülésnek a megfelelő ideje, az új szabályok alkalmazásának az első évében

a legfelsőbb bírói fórum terveinek megfelelően megkezdte az új jogintézmény, a

felülvizsgálatieljárás-engedélyezés egységes gyakorlatának kialakítását. Mindezeket alapul véve a Kúria kidolgozta a ’19. esztendőre vonatkozó szakmai célkitűzéseit - ezt nyilván a következő beszámolóból meg fogjuk ismerni -, néhány dologra irányítanám rá a

figyelmet. Az alábbi öt vizsgálati tárgykörben állított fel ’18-ban joggyakorlat-elemző csoportokat:

jogos védelem gyakorlati kérdései; a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata; a

gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata; a gyógyulási, túlélési esély csökkenésével,

elvesztésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálata; és az érvénytelenség a munkaviszonyban tárgykörökben. Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a Kúria magas színvonalon, hatékonyan

végezte feladatait, javítva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödését.

Mindezek mellett a Kúria nemcsak a legfelsőbb ítélkezés feladatait gyakorolja, hanem

intézményként ő saját maga is a jogszokás keletkezésének, megszilárdulásának a helye, valamint a

magyar jogi tradíció megteremtője is. Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre figyelemmel a beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és kérem, hogy a többi frakció is támogassa. Köszönöm szépen a

figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő

asszony! DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ez a

beszámoló címében a jogegység és az önkormányzati normakontroll körében terjesztette elő a Kúria

beszámolóját. Amikor bíróságokról, bírói ítélkezésről van szó, akkor két nagyon fontos szót mindig a

fejünkben kell tartani, és ettől soha nem térhet el egyetlen bíró vagy bírósági vezető: ez pedig az

„igazság” és a „szolgáltatás”. Az igazságra, az anyagi igazságra törekvés, az kell az elsődleges

legyen, és ha az intézményrendszer vagy a politika befolyása bármilyen módon veszélyezteti az

igazságra való maximális törekvést, akkor nem beszélhetünk demokratikus jogállami rendszerről. (9.40) A szolgáltatás: a „szolgáltatás”-ban benne van a „szolgálat” szó, ami azt jelenti, hogy a bírák

szolgálják az igazságot, szolgálják a törvényeket, és szolgálják a társadalmat, sem intézményi, sem