Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2239 DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. csak egy mondatot szeretnék elmondani. Államtitkár úr, politikai vitáknak itt lehet helye, de úgy gondolom, hogy az súlyosan sérti a Ház méltóságát, ha ön államtitkárként fizetett ügynöknek nevez egy magyar országgyűlési képviselőt. Én azt gondolom, hogy ez egy helytelen kijelentés volt. És elnézést, elnök úr, ezt fontosnak tartottam frakcióvezetőként megjegyezni akkor is, ha nem az én frakcióm képviselőjét érintette ez a kiszólás. Kérem államtitkár urat, önhöz sem méltó egyébként ez a stílus, remélem, hogy kerülni fogja a jövőben ezt. Köszönöm szépen. ELNÖK: Rendben. Köszönjük, ez nem volt ügyrendi javaslat, de meghallgattuk. Jó. Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalások: Ezzel a mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk, így most napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr: „A mi városunk Pécs, 2.” címmel. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. E késői órán otthonomról, Pécsről szeretnék beszélni, illetve egy konkrét együttműködési szándékot szeretnék bejelenteni itt az Országgyűlés plenáris ülésének lezártát követően. Tudjuk azt, hogy ebben a nehéz helyzetben a legfontosabb a járvány elleni védekezés, a legfontosabb az emberi élet és az egészség védelme, és szintén óriási kiemelt feladat a kibontakozó gazdasági válság hatásaival való szembenézés és küzdelem és a nehéz helyzetbe került emberek és családok támogatása. Tudjuk azt is, és rengetegszer beszéltünk a mai ülésen is arról, hogy ebben óriási feladata és felelőssége van a magyar önkormányzatoknak, mondhatjuk, hogy a védekezés első számú bástyái az önkormányzatok. E tekintetben óriási feladatokkal szembesülnek azok a települések és azok a városok is, amelyek a járványtól és a gazdasági válságtól függetlenül is nagyon nehéz helyzetben vannak. Ilyen helyzetben van lakóhelyem, Pécs városa is. Tudjuk azt, hogy az elmúlt években gyakorlatilag a csőd szélére, a gazdasági összeomlás helyzetébe került a város. Ennek vannak helyi politikai összefüggései, illetve vannak az országos szabályozásokkal kapcsolatos összefüggései is. Tudjuk, hogy tíz évig kormánypárti vezetése volt városunknak, októberben változott ez a helyzet. Ilyen helyzetben érték Pécset a kormányzat megszorító intézkedései. Még messze-messze a járvány előtt történt meg az az intézkedés, amely gyakorlatilag megszüntette a helyi közösségi közlekedés állami támogatását, ennek állami kiegészítését, ami önmagában egy óriási érvágás egyébként nemcsak városomnak, Pécsnek, hanem minden olyan városnak, amely maga kell hogy ezt az egyik legfontosabb közszolgáltatást fenntartsa. S már a járványügyi helyzetben a sokat vitatott, önkormányzatokat érintő megszorítás is kifejezetten súlyosan érintette Pécs városát, amely igen nehezen tudja a költségvetési egyensúlyt amúgy is, ilyen megszorító intézkedések nélkül is megtartani. Konkrétan Pécs városától ez a kormányzati intézkedés 480 millió forintot vont el. Ez súlyosan nehezíti a városnak nemcsak a gazdálkodását, de egyébként a járvány elleni védekezését is. Ez óriási felelőtlenség volt a kormányzat részéről. Hasonlóképpen nagyon súlyos és távolba mutató, de már a jelenben is jelentkező probléma az, hogy nem kaptak haladékot a víziközműcégek a közműadó befizetése tekintetében, és nem kapnak támogatást az alapvető karbantartási és pótlási munkák elvégzésére. Egy számot mondok, ami megdöbbentő, Pécs esetében 15 éves távlatban a most meglévő forrásokon túl 20 milliárd forintot
