Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
2232 gyermekeknek különfoglalkozások területén, amelyet az iskolarendszerben nem lehet megvalósítani. Tehát mindenképpen az lenne a cél, hogy a civil szervezetek a társadalom érzelmi, mentális, fizikai fejlődését szolgálják, és semmiképpen ne az állami feladatokat hajtsák végre. Mit tapasztalunk az elmúlt tíz évben? Bármennyire is azt gondolom, hogy lehet ennek a javaslatnak őszinte, tisztességes célja, de értsék már meg, tudjuk, hogy soha semmi nincs véletlenül. Befordulunk, befordultunk a ciklus második felére, és mindenki ’22-re készül. Mindenki, ezt nem kell tagadni. Nem hiszem, hogy ez a javaslat ne azért született volna, mert jó pár, a Fidesznél erős lobbierővel bíró önkormányzati vezető ne panaszkodott volna arról, hogy valamifajta lehetőségből kimaradnak. Természetesen a kormányzat kapott az alkalmon, hú, tényleg, nehogy az legyen, hogy majd esetleg azért nem mondja meg Kati néninek, Juli néninek a településvezető, hogy ’22-ben a Fideszre szavazzon, mert lám-lám nem tudtuk megcsinálni - mit tudom én - a szövőnőkört, mert nem kaptuk meg a támogatást, mert a település egyetlen értelmiségije, a polgármester a civil szervezet vezetője. Tehát álszent dolog ezt úgy előadni, hogy hú, most hirtelen rájöttünk arra, hogy micsoda felelőtlenül szabályoztunk vagy nem figyeltünk valamire. Szépen metódussal végigment ez a folyamat. Panaszkodtak a településvezetők, azt közvetítette például Nagy Csaba képviselő úr, aki százhetvenvalahány településnek a képviselője, hogy figyeljetek gyerekek, annyira becsületesek akartatok lenni, hogy ennyi és ennyi civil szervezetet kizárunk ennek a lehetőségéből. Tehát teljesen felesleges ezt ilyen mázba önteni, megmondom önöknek, nincs az a pénz, amit ne adnék oda a kistelepüléseknek. Nincs az a pénz! Hétéves kutatása volt az Európai Unió egyik intézményének arról, hogy az európai népek közül az urbánosodás miként alakult, mennyire természetközeliek a népek, a civilizáció ártalmai vagy előnyei miként hatottak, és az jött ki belőle, hogy a magyar társadalom, hiába szaladt a városok felé az elmúlt 50-60 évben, megmaradt természeti népnek. Ha valaki, én például azt támogatom, hogy minél több ember költözzön vissza kistelepülésekre, és teremtsük meg ott azt az infrastruktúrát, amivel közel olyan szolgáltatást tud venni, mintha városban lakna, mert a magyar társadalom urbanizációja komoly identitásválsággal, személyiségzavarral, depresszióval, talajtalansággal, szocializációs problémákkal jár. Az összes társadalmi problémánknak ez egy nagyon fontos része. Tehát egy felelős politikusnak azt kell mondania, hogy minden pénzt a kistelepülésekre, hátha visszavonz rengeteg embert, aki ott tud boldogulni és az ottani élethelyzet visszaviszi őt abba az eredeti természetközeliségbe, amit soha nem vesztett el, még ha városba is került. Tehát velem önök és az én politikai közösségem erről mindig beszélhet, ezt mindig támogatni fogjuk. Csak azt tényleg ne érjék el, hogy 2020 májusában bárki is azt kezdje feltételezni, hogy azért ebben nagy valószínűséggel már a leendő kampány egy-egy eleme is megjelenik. Azt hiszem, hogy ezt a javaslatot nagyon rontják a hatályon kívül helyezett jogszabályok, merthogy ezeknek üzenete van. Mondhatják önök, hogy más jogszabályban szerepelnek ezek a kötelezettségvállalások, hogy átláthatóság, elszámolhatóság legyen, nehogy öncélúan használják fel ezeket a támogatásokat, a magánvagyonokat növelje. Egyébként számtalan olyan jogszabály van, amely pótolja ezeknek az intézkedéseknek a meglétét, nem vitás. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Csak az is igaz, és ezt tessenek megérteni, kormánypárti politikusok, hogy amíg ellenzék van és az üzeni a társadalomnak, hogy mit tapasztal az ország Házában, nyugodtan továbbadhatja most például e jogszabályi javaslatnál azt, hogy el akarják tüntetni a lehetőségét annak, hogy ellenőrizzük, mit mire használtak fel. Tessenek megérteni, néha a látszatra is adni kell! Méghozzá arra a látszatra, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy a támogatások és bármiféle, a közpénzből folyó támogatások felhasználásában senki ne tudjon visszaélni a helyzetével, ne tudja öncélúan felhasználni ezeket a támogatásokat, és nem az eredeti célra, hanem magánvagyon növelésére fordítódjék. Illetőleg a valós támogatások felhasználásában semmiképpen ne tudjanak jogellenes módon közpénzeket magánzsebekbe juttatni.
