Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2227 az, hogy természetesen minden országban, minden társadalomban vannak ilyen típusú közösségszervező civil szervezetek. Én azonban említenék egy másik csoportot is, még akkor is, hogyha az expozéban nem hangzott el ez. Bizony a civil szervezetek közé tartoznak azok a szervezetek, amelyek valamilyen módon az aktuális hatalom ellenőrzését, számonkérését, kritizálását végzik. Igen, ők is civil szervezetek, még ha ez a törvényjavaslat nem is rájuk van írva. Ráadásul a civil szervezetek, a civil világ velejárója, hogy nem hierarchikusan épül fel, nem tagolható be jellemzően semmilyen klasszikus szervezeti rendszerbe, nem lehet őket utasítani egy jól működő és rendben lévő országban. Ha úgy tetszik, ezek az ellenőrző civil szervezetek tüskék a köröm alatt, a hatalom körme alatt, és természetesen jól is van ez így, hogy ez így működik, normális országban. Na, de mi történt Magyarországon az elmúlt tíz évben? Tudjuk, rengeteg sztorink van arról, hogy hogyan és miképp torzította el ezt a rendszert az Orbán-kormány. Az elmúlt tíz évben egyfelől megpróbált tudatosan építkezve a saját érdekeinek megfelelő civil szervezeteket a) létrehozni, b) ha már léteztek, akkor mindenféle anyagi és egyéb szabályozó eszközökkel még erősebbé tenni és még jelentősebbé tenni, kistafírozni anyagilag is. Míg a másik oldalon álló, neki nem tetsző, behódolni nem hajlandó, a kormány politikáját akár valamely szakpolitikai szempontból kritizáló szervezeteket pedig igyekeztek ellehetetleníteni, megakadályozni a működésükben, pellengérre állítani a sajtójukban. Konkrétan néhány történés. Mindannyian emlékszünk arra, hogy amikor a menekültválság elérte Magyarországot, akkor a menekülteken emberiességi szempontból segítő szervezetek ellen milyen kampány indult a médiában, de itt a Házban is milyen hecckampány volt ellenük, majd utána a jogszabályi megbélyegzésükre is sor került. A kormány eszközei közé tartozott, hogy a 2011-ben létrehozott törvény, amelynek a módosításáról most beszélünk, amikor a Nemzeti Civil Alapprogram helyett létrejött a Nemzeti Együttműködési Alap, akkor az addigi nagyjából kétharmados civil részvétel, irányítás lecsökkent egyharmadra. Tehát korábban nagyjából a civilek döntöttek a pénzekről, a támogatásról, ehelyett most a civil tagok helyett kormányzati mandátummal bíró delegáltak kerültek többségbe, mondom, nagyjából kétharmados többségbe. A források terén itt több szám elhangzott. Bizony ám, lehet hova emelkedni, hiszen 2010 után volt egy jó nagy visszaesés. Nagyjából 7-7,5 milliárd forint volt 2009-2010-ben az erre költött összeg, ez aztán visszaesett - most néztem meg - 2,8 milliárdra. Lehet örülni, hogy ez most már újra 10 milliárd fölé fog jutni, csak az a probléma, hogy ezt majdnem kizárólag a kormányhoz hű, a kormány politikájával kompatibilis szervezetek kapják meg. Bizony ám, kedves uraim! És ezt segítette az is, hogy létrejött egy olyan, ami korábban nem volt, van egy miniszteri keret, amely mintegy 10 százalékát adja ki a támogatásoknak, ahol aztán teljesen nyilvánvalóan nyers pártpolitikai érdek alapján dől el, hogy ki kapja azt a támogatást. A nem támogatott szervezetekre nézve létrehozták a várólistát, hogy ha esetleg valaki nem kéri a pénzt, akkor majd a várólistás szervezetek megkaphatják. Nyilván illúzió volt ez is. Tudom, hogy ez nem hatja meg a tisztelt kormánypárti képviselőket, de a civilség ethosza is sérült ebben a tíz évben. De bizony, akármennyire is ingatja a fejét Nacsa képviselő úr. Ugyanis civil köntösbe bújt kormányzati szereplők jelentek meg, politikai aktorrá váltak olyan civil szervezetek, amelyek valójában nem is civil szervezetek, csak névleg azok. Gondoljunk a békemenetet szervező CÖF-re, vagy az MNB különböző alapítványaira, amelyek aztán a műkincsvásárlástól az ingatlanbefektetésen át mindenfélét csinálnak, köztük magánszemélyek támogatását is, s mindezt nem transzparensen, de adóforintokból, ellenőrizetlenül, nyilvános kontroll nélkül. Már csak egy dolgot említenék általánosságként a civil szervezetek helyzetéről, az adminisztratív terhet. Itt ugyan elhangzott, hogy ez jelentősen csökkent. Hát, nekem van szerencsém jó sok civil szervezetet ismerni, ők nem erről számolnak be. Konkrétan azt mesélik, hogy majdhogynem cégként kell működniük, s közel olyan beszámolási és pénzügyi, gazdálkodási előírások vonatkoznak rájuk, mint a cégekre, csak közben nekik nincs meg az a lehetőségük, hogy mondjuk, a bevételükből olyan szakembergárdát vagy olyan egyéb segítséget igénybe vegyenek, ami miatt hátrányok érik őket.
