Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2221 polgármesterek több esetben vezető szerepet vállalnak. Mindezek alapján az az életszerű megoldás, hogy a helyi sajátosságok miatt kialakult civil szervezeti felépítés ne jelentsen hátrányt ezeken a településeken. Tájékoztatnám önöket, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap keretében kiírt, civil szervezetek hatókörét, tevékenységét, bevételeit, adománygyűjtő tevékenységét is figyelembe vevő pályázatokon részt vevő szervezetek száma is évről évre növekszik, 2020-ban 10 384 pályázatot nyújtottak be. A döntéshozó testületek kiemelt figyelmet fordítanak az értékteremtő, valódi társadalmi beágyazottsággal rendelkező egyesületek, alapítványok működésének és szakmai tevékenységének támogatására. A kollégiumi tagok a bírálatot külső szakértők bevonása nélkül bírálópárokban végzik, a módosítás szerint munkájukért az adminisztrációigényes költségtérítés kivezetésével úgynevezett költségátalányt kapnak, ami a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétharmadára növekszik azzal, hogy az öt kollégium elnöke és a NEA-tanács elnöke az összeg száz százalékára lenne jogosult. Megítélésünk szerint az emelést indokolja az évről évre emelkedő pályázati szám, és a NEA keretének emelkedésével járó munkateher fedezetéül a kezelői díj szolgál, így többlet költségvetési forrást nem igényel. A civil információs centrumok elnevezésének módosítása civil közösségi szolgáltató központokra azt a törekvést hangsúlyozza, hogy ezek a centrumok egy országos civil szervezeti hálózat részeként, térítésmentes szolgáltatásokkal segítik a hozzájuk forduló egyéb szervezeteket, ahogy az a gyakorlatban is történik. Végső soron azt gondolom, hogy ez a módosítás is megerősíti és mutatja az elköteleződésünket a civil szektor irányába, a civiltörvény hatálybalépése óta a civil szervezetek támogatási környezetében olyan pozitív változások történtek, amelyek nemcsak a támogatási keret több milliárd forintos emelésével vagy növekedésével fejezhetők ki, hanem a civil szervezeteket figyelembe vevő pályázóbarát bürokráciacsökkentést jelentő intézményrendszer megteremtését is szolgálják. A törvényjavaslat ezen vonal mentén kíván továbbhaladni, ezért kérem önöktől a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Nagy Csabának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10316. számon szereplő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel kapcsolatban szeretném önöknek elmondani, hogy a polgármesteri összeférhetetlenség vonatkozásában a „Magyar falu” program egy olyan társadalompolitikai, nemzetpolitikai, fejlesztéspolitikai és demográfiai célokat meghatározó intézkedéscsomag, amely minden alapprogramjában teljes egészében kifejezi, hogy a kormány elhivatott a magyar települések fejlődése, jelen esetben különösen a kistelepülések fejlesztése iránt. A „Magyar falu” program több értelemben is új lábakon áll. A „Magyar falu” program példa nélküli, mert a rendszerváltozás óta az első olyan lényeges, a vidéki Magyarország és a kistelepülések felemeléséért indított program, ami teljes egészében magyar forrásból valósul meg. Példa nélküli azért is, mert a valódi és rendszeres konzultáció mellett törekszik a magyarországi kistelepülések problémáinak megoldására. A program, köszönhetően annak, hogy jó kezekben van, olyan kérdésekre ad, mondhatni, azonnali válaszokat, amelyek egyenesen a kistelepülésekről jönnek. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kistelepülések által felvetett problémákra folyamatosan reagálnak a kiírások, és a kormányzat is igyekszik úgy harmonizálni a jogi környezetet, hogy a „Magyar falu” program által a kistelepülések még ütemesebben fejlődhessenek, azért, hogy a vidéki élet ne életminőség közötti, hanem életstílus közötti választás legyen.
