Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2167 hogy a vízgazdálkodási modellünk a vízelvezetés helyett a vízvisszatartást, a víz tájban tárolását helyezze a középpontba; nem érzékeljük, hogy a gyakorlatban ez így lenne. A belvizek lecsapolását minden termelő érdekében meg kellene tiltani. A belvizes területeken gazdálkodókat elsősorban a gazdálkodásuk átállítására kell ösztönözni, másodsorban, mivel tevékenységük közérdekű, kompenzációs kifizetéssel kellene díjazni, akkor talán megérné, hogy ne akarják gyorsan elküldeni onnan a vizet tőlük. És így a rendszeresen belvízzel borított területek szántóként való művelését tiltani kellene, míg a gyep- és erdőtelepítést, a halastavak létrehozását ezeken a területeken kiemelten lehetne támogatni. A vízvisszatartást szolgáló tájgazdálkodási intézkedések lehetősége széles, ezeket jó lenne alkalmazni. A szemléletformálásnak a része az is, hogy kiemelten támogatni kellene azokat a termelőket, akik a többiekhez képest a lehető legkímélőbb módon ökológiai vagy permakultúrás gazdálkodást folytatnak. Az állami szaktanácsadási rendszer átalakításával kell egy olyan tanácsadó hálózatot felépíteni, amely a multinacionális vegyipari vállalatok ügynökeinek a tevékenységével felveheti a versenyt. Nyilván olyan oktatási és tanácsadási hálózatra van szükség, amely elérhető és releváns tudást, segítséget nyújt a környezettudatos és szelíd gazdálkodási módszerek elterjesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a támogatási politikában alapvető változtatásokra van szükség. A legmagasabb társadalmi haszonnal járó, a legegészségesebb termékeket előállító, vegyszermentes gazdálkodást folytatókat, akik a legtöbb ökoszisztéma-szolgáltatást tartják fenn, kell a legmagasabb támogatásban részesíteni. A támogatási forrásokat a talajpusztító, élelmiszereinket mérgező monokultúrára építő ipari nagybirtok támogatása helyett a környezettudatos családi gazdálkodók felé kell irányítani. Lássuk be, hogy a mezőgazdaságban nem egy pénzügyi krízisbiztosítási rendszer adhat igazán megoldást, hanem valódi agrárökológiai megoldásokat alkalmazó intézkedéscsomag hozhat megoldást, és enélkül semmilyen krízisbiztosítási rendszer nem fog működni. Na most, elmondtam miniszter úrnak mindazt, amit, azt hiszem, jól tud, de még egyszer: ennek kapcsán ezt azért tartom fontosnak, hogy minél többször elhangozzon itt az Országgyűlésben, hogy minél jobban szokjunk hozzá ahhoz a gondolathoz, hogy biztos, hogy az agráriumban is nagyon komoly szerkezetváltozást kell megvalósítani. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy jó, nyilván egy ilyen krízisbiztosítási rendszernek az idehozatala fontos, de ha ezeken a területeken nem lesz változtatás, az nem sokat fog érni, mert olyan terméskiesések lesznek, amihez nem lesz pénz, és a központi költségvetésben sem lesz annyi, hogy ezeket meg lehessen téríteni. Úgyhogy köszönöm szépen, miniszter úr, hogy meghallgatott engem. (Taps az ellenzéki sorokból. - Dr. Nagy István: Köszönöm szépen.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Ezzel a vezérszónoki felszólalásoknak a végére értünk. Most kétperces hozzászólásokra van lehetőség, ketten jelentkeztek. Elsőként megadom a szót Czerván György képviselő úrnak. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hittem, a törvényjavaslat kapcsán teljes az összhang, de Schmuck Erzsébetnek sikerült egy kicsit az összhangot felborítani, egészen elképesztő dolgok is elhangzottak. Az a baj, hogy vannak részigazságok is abban, amit ő mondott, és vannak olyan dolgok, amelyek, mondjuk, a közös agrárpolitikával kapcsolatosak. Ez a nagybirtokellenes kirohanás - hát, a nagybirtokot is ugyanúgy érinti az aszály, mint a kisbirtokot. Elmondtam már többször, még egyszer elmondom: szükség van a magyar mezőgazdaságban kicsikre, közepesekre, nagyokra, egyéni gazdálkodókra, társas vállalkozásokra, mindenkire szükség van. Azok a javaslatok, maradjunk ennél, amelyeket ön elmondott, cirka minimum 30-40 százalékkal csökkentenék a magyar élelmiszeralapanyag-előállítást, ha bevezetésre kerülnének, de ezt az Unióban kell megbeszélni.
