Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
2146 egyébként jelenleg nem szerepelnek a földműves-nyilvántartásban, és egyébként nem származik jövedelmük a mezőgazdaságból, nincs felsőfokú szakirányú végzettségük, nem szereztek „aranykalászos gazda” képesítést, ezt a közeljövőben vagy a távolabbi jövőben sem tervezik, de ezen jogcímen való szerzésre tekintettel éppen földművessé válhatnak. És akkor szerintem viszonylag szerencsésen és könnyen elfogadhatóan ezt a gordiuszi csomót is kettévágtuk. Ugyanakkor nem hallottam arra vonatkozó érvelést, amit most szeretnék itt még a hátralévő időben feltétlenül megemlíteni, ez pedig az adó- és illetékszabályokhoz való igazítás vagy a megfelelő adó- és illetékszabályozás kérdése. Itt arra gondolok, hogy vélhetően nagyon gyakran fog ez előfordulni, hogy a kiindulási állapot szerinti tulajdoni hányadhoz képest valamelyik tulajdonos nagyobb hányadot fog az elvi megosztás során kapni, és ennek megfelelően jóval nagyobb hányadot fog kiméretni. Itt gyakorlatilag adásvétel vagy csere fog történni a jelenlegi, hagyományos jogcímeket tekintve, azonban nem az lesz majd a bejegyzés a földhivatalban a törvényszöveg szerint, hogy osztatlan közös tulajdon megszüntetésén alapuló adásvétel vagy osztatlan közös tulajdon megszüntetésén alapuló csere, hanem egyszerűen csak az, hogy osztatlan közös tulajdon megszüntetése. Még akár ez is jó lehet, de gyakorlatilag ott egy adásvételi vagy egy cserejogügylet történik, mert egyik megveszi a másiktól adott esetben, egy erősebb, jobb képességű, tőkeerősebb gazda megvesz többektől, ott gyakorlatilag nyilvánvalóan adásvételekre fog sor kerülni, nem ingyen, nem ajándékba fogják adni egymásnak, mondjuk, közeli hozzátartozókat leszámítva. Bár, ha ezt nézzük, akkor közeli hozzátartozók között az ajándékozás is része lehet egy ilyen jogügyletnek. És akkor ezt adó- és illetékszempontból kezelni kell. Ugyanis általában az eladó, ha van értékkülönbözet a szerzés meg az eladási ár között, akkor adót fizet, a tulajdonjogot szerző fél pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket fog fizetni, elvileg. Én azt gondolom, hogy itt érdemes lenne nagyvonalúnak lenni, és ezen jogcímen való szerzés esetén adó- és illetékmentességet beiktatni, annál is inkább, mert majdnem biztos vagyok benne, hogy nem fog annyi bevételt hozni az államnak, mint amennyibe az ezzel foglalkozó munkatársak munkabére fog kerülni abban az esetben, ha ilyen nagyon bonyolult szálakat kell majd kibogozni. Főleg akkor, ha az okiratokon finoman szólva is kreatívan fogják feltüntetni az esetleges ellenértéket a plusz tulajdoni hányadokkal kapcsolatosan. És akkor megint hadd hozzam ide az egyik, nevezzük így, becsípődésemet, ami a cserékhez kapcsolódik, hogy jelen pillanatban abszolút koherenciazavar van a földtörvény és az szja-törvény szerinti birtokösszevonási célú csere esetén. A földtörvény megengedő, énszerintem helyes irányba hat ez a szabályozás, az szja-törvény szerinti fogalom viszont indokolatlanul megszorító, és sok esetben a kétszeres mértékű illetékkel kell azoknak számolni, akik nem azért, mert kupeckednek meg kufárkodnak, hanem gazdasági szükségességből cserélnek öt éven belül. Ezt egyébként ettől a törvénytől függetlenül is rendezni kellene, tisztelt miniszter úr, mert ez most is rengeteg problémát okoz. Valaki vállalja, hogy öt éven belül nem adja el, megkapja az illetékmentességet, cserél, de az szja-törvény szerint ez nem minősül birtokösszevonási célú cserének, mert nem közvetlenül szomszédos földeket érint, hanem mondjuk, csak adott településen belülieket, nem kell jóváhagyni, de a kétszeres mértékű illetéket öt éven belül kénytelen kifizetni az, aki egy ilyen cserébe belemegy. Na most, ennél az osztatlanközöstulajdon-megszüntetésnél ez szintén nagyon gyakran elő fog állni. Tehát nemcsak egyszerűen az adó- és illetékmentességet kellene rendezni, tisztelt képviselőtársak, mert jelen pillanatban ez nem szerepel benne, hanem a kétszeres mértékű illeték átkát is le kell olvasni a gazdák fejéről, mert önmagában ez a körülmény is nagyon jelentősen hátráltatni fogja a megszüntetéseket, el fogja venni a gazdák kedvét attól, hogy ilyen ügyletekbe belemenjenek. És akkor még nem beszéltünk az erdőkkel kapcsolatos néhány specialitásról, ami részben kapcsolódik ehhez a törvényhez, részben egyébként már az osztatlanközöstulajdonmegszüntetésektől függetlenül, akár 1/1-es adásvételeknél is óriási gyakorlati problémákat okoz. Sem a földhivatali nyilvántartásban, sem pedig sok esetben az erdőfelügyelőségek által tízévente elkészített üzemterveken nem vagy nem biztos, hogy szerepel, hogy az adott területnek az erdőgazdálkodója milyen jogcímen erdőgazdálkodó. Többlethasználati megállapodással? Megbízási szerződéssel? Erdőgazdálkodói haszonbérlettel? És úgy köttetnek adásvételi szerződések, hogy
