Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
2136 hivatal hirdetőtáblája, a 60 napos kifüggesztés után megyei földhivatal, megyei agrárkamara, helyi földbizottság, megyei agrárkamara, megyei földhivatal, ismét az ügyvédi iroda, a föld fekvése szerinti körzeti földhivatal. Ez egy őrület, ez egy őrület, tisztelt hölgyeim, uraim! Ember és ügyvéd legyen a talpán, aki ezt így, ilyenformán le tudja követni! Azt is felvetném, felvetettem már bizottsági üléseken is, tekintettel arra, hogy a hirdetmények elektronikusan is elérhetők a hirdetmeny.magyarország.hu oldalon, indokolt lenne megfontolni a 60 napnak 30 napra történő csökkentését. Ugyanis amint az előbb elmondtam, a 60 napos kifüggesztéssel együtt átlagban a legjobb esetben hat hónapos procedúrát jelent, de ez akár a nyolctíz hónapba is belefuthat, a hírek szerint Pest megyében időnként akár az egy-másfél évbe is, amíg valakinek a tulajdonjogát bejegyzik. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, amikor osztatlan közös tulajdonokon belül kerül sor ilyen ügyletekre. Na de, hogy gyorsan rátérjek szorosabb értelemben az előttünk fekvő törvényjavaslatra is, valóban fölvet gyakorlati kérdéseket. Én próbálok most gyakorlati problémákra rávilágítani. Rögtön kezdjük is a 4. § (2) bekezdésével! Elvileg nem lehet akkor az osztatlan közös tulajdon megszüntetését megkezdeni, el kell utasítani az ilyen jellegű kérelmet, ha adásvételi szerződés van folyamatban az adott területen belül. Honnan fogják ezt feltétlenül tudni a tulajdonostársak, és honnan fogja tudni ezt az illetékes földhivatal? Ugyanis jelen pillanatban, ha kötünk egy adásvételi szerződést földtulajdon vonatkozásában, akár tulajdonostársak adott táblán belül, ami most borzasztóan megnehezített, akkor a földhivatalnak nem kötelessége hivatalból bejegyezni, hogy itt adásvétel van folyamatban, csak akkor, ha a vevő - mert általában az ő érdeke - ezt kifejezetten a szerződés szövegében egy külön szerződéses pontban kiköti, és kifizeti a 6600 forintos eljárási illetéket. Akkor körülbelül a hirdetőtáblára való kifüggesztést követő két héten, 15 napon belül bejegyzik, erről születik egy végzés, és akkor valóban az őrült procedúra végéig ott szerepel, hogy adásvételi szerződés van folyamatban az adott tulajdoni hányad vonatkozásában. Ezt csak az esetek elenyésző hányadában alkalmazzák a szerződő felek. Egyébként sok szempontból így van, mert a végrehajtási jog kivételével semmit nem lehet bejegyezni. Magyarán mondva, a vevőt nem tudja kijátszani az esetlegesen csalárd eladó. Nagyonnagyon minimális mértékben, szerintem 1 százalékos mértékben alkalmazzák ezt. Itt egy gyakorlati problémával már találkozunk. Magyarán mondva, megkezdődhet az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, hogy adásvételi szerződés vagy esetleg csereügylet van folyamatban, nincs feljegyezve a tulajdoni lapra, ilyen módon főleg nagyszámú tulajdonosok esetén nem lehet tudni, a legnagyobb körültekintés és a legnagyobb jó szándék mellett sem fogják tudni, hogy amit megkezdtek, az rögtön egy törvényi kizáró okba ütközik. Egyetlen megoldást tartok kivitelezhetőnek. Valószínűleg most az összes földhivatali dolgozó haragját ki fogom vívni és mindenkit magamra fogok haragítani, aki ilyen területen dolgozik, de egy megoldás van, tisztelt képviselőtársak, hogy valamennyi adásvételi ügyletnél kötelező legyen bejegyezni az adásvétel folyamatban létének a tényét. Ezt azonban megfontolandónak tartom abból a szempontból, hogy ha valami, akkor ez őrült terhet fog a földhivatali munkatársakra zúdítani. Nem könnyű kérdés, de ha ezt benne hagyják, akkor más megoldást én nem nagyon látok, mert honnan tudják, hogy adásvétel van folyamatban, holott tényleg meg kellene szüntetni az osztatlan közös tulajdont is. Aztán itt van az eltérő művelési ág problémája. A 8. § (2) bekezdésére gondolok. Erről önmagában többször 15 percet lehetne beszélni. Miről van szó? Nagyon gyakori, hogy a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ághoz képest a valóság már merőben más. Magyarán mondva, legelő művelési ágban szerepel az adott terület a földhivatalnál, de azt részben vagy egészen már szántóként használják, vagy szántóként szerepel, de gyakorlatilag már legelővé „silányított” a terület, mert felhagytak egészben vagy részben a művelésével. Szinte az összes többi művelési ág vonatkozásában elképzelhető ez, tehát lehet, hogy mondjuk, éppen erdősült. De a személyes tapasztalataim szerint a leggyakoribb a legelő és szántó kombinációban a valóságtól való eltérés. Jelen állás szerint itt nemcsak az akadályozza a most hatályos törvények szerint az osztatlan
