Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
2130 éppen az ingatlanügyi hatóság adatbázisának más állami adatbázissal való kapcsolata. Ezek az ilyen kisebb dolgok, amikről szerintem érdemes beszélgetni. Azt szeretném előrebocsátani, hogy a legnagyobb jóindulattal sem fogok beadni módosító javaslatot, mert a legutóbb roppant nagyot csalódtam. Volt egy ügy, amiben tulajdonképpen az látszódott, hogy megállapodás van közöttünk a kiemelt jelentőségű agrárgazdaságok tekintetében, amelyek nyilván például veszélyhelyzet esetén akár védetté nyilvánítandók lehetnének, ahova, mondjuk, a honvédség vagy bármelyik más állami szerv képviselői kimehetnének segíteni, hogy biztosítsák a folyamatos működést, és legnagyobb sajnálatomra a Mezőgazdasági bizottság ülésén az általam benyújtott módosító indítványt leszavazták, és ebben a tárca is támogatta a bizottságot. Én azt elfogadom, ha a tárca álláspontja szerint nem jól fogalmaztam meg a felvetést, de hogy aztán nem volt arra igény… (Font Sándor: A tárca nem támogatta ezt a javaslatot! - Az elnök csenget.) Igen, a tárca nem támogatta ezt a javaslatot. Ez azért esett rosszul, mert a miniszter úr viszont pozitívan nyilatkozott erről a javaslatomról, és azt gondolom, hogy fontos lett volna, mert akár a Mezőgazdasági bizottság - amelynek én nem vagyok a tagja, és azért nem vagyok a tagja, mert nem jutott a Demokratikus Koalíciónak hely, ezt azért mondom, mert minden egyes alkalommal a fejemre olvassák ezt -, másrészt az agrártárca arra illetékes szakapparátusa, nyilván egy közös párbeszéddel, értve a mi itteni politikai vagy szakmai párbeszédünket, kialakíthatta volna az álláspontját. Úgyhogy én hiszek abban, hogy a miniszterben van e tekintetben jó szándék, de láthatóan az apparátusában nem volt, úgyhogy szerintem módosító javaslat beadása egy nagyon szép gesztus, csak nem vezet sehová, merthogy az elmúlt időszakban nem tapasztaltuk azt, hogy még azokban az ügyekben is előrejutottunk volna, ahol egyezség van közöttünk. Engedjék meg, hogy pár paragrafust külön kiemeljek a törvényjavaslatból. Az első a 12. §, ez lényegében a bekebelezés dolgáról szól. Azt mondja, hogy a területi minimumot el nem érő és önálló ingatlanná nem alakítható tulajdoni hányadoknak a többi tulajdonostárs általi megváltására van lehetőség, és a megváltásra kerülő ingatlanrészért ellentételezésül a szerző tulajdonostárs köteles legalább az ingatlan-értékbecslés útján megállapított értékének megfelelő ellenértéket fizetni. Itt van az első biankó kérése a tárcának az értékbecslési szakvéleményről szóló rendelet kapcsán, merthogy azt nem láttuk, nem tudjuk, az mit tartalmaz, és ahogy említettem, az öntözéses gazdálkodási törvény esetében is ugyanez volt a példa. Azt például érdemes lenne már itt szóban tisztázni, hogy az értékbecslési szakvéleményben megállapított értéknek megfelelő összeg a maximumérték vagy a minimumérték, vagy az milyen érték, köztes érték, hogy ez mit jelent; vagy hogy pontosan ki fogja kiállítani ezt a szakvéleményt, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott személyek vagy gazdálkodási szervezetek. Azt fontos lenne tudni, hogy mikor kerülnek kialakításra ezek a rendeletek, hiszen anélkül a törvény béna kacsa, merthogy nem lehet továbblépni az osztatlan közös földtulajdon felosztása tekintetében. Ezt az értékbecslést, amit elkészítenek, minden tulajdonostársnak el kell majd küldeni, és bárki adhat-e rá ajánlatot? És ami nagyon fontos: megtámadható-e az értékbecslési szakvélemény? Az is fontos kérdés, hogy ki tehet majd ajánlatot ezekre a bekebelezendő területekre. Bárki, akinek tulajdona lesz a kialakított földterületen, mérettől függetlenül, vagy a bekebelezendő terület melletti tulajdonostársak, vagy csak eleve méretkorlát feletti tulajdonnal rendelkező tulajdonosok? Tehát hogy ki lesz az, akinek ebben lehetősége lesz? A 13. § a földbérleti szerződéssel foglalkozik, ami azt mondja ki, hogy a megosztás nem szünteti meg a közös tulajdonban álló földeken fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. Ez egyébként egy nagyon jó gondolat, azt mondanám, csak azért fölvet egypár kérdést. Hogy mi van akkor, ha a bérlő akarja, de az új tulajdonos nem akarja? Mi van akkor, ha senki nem akarja? Tehát akkor erre mi a megoldás? Én nem találtam meg a törvényben, hogy hogyan oldható fel és meg ez a probléma. Ráadásul szeretném mondani, hogy ehhez és az értékbecsléshez is szorosan kapcsolódik, amit a többi képviselőtársam már említett, hogy itt a magántulajdon mint kiemelten védendő érték azért sok tekintetben, nyilván azért, mert egy speciális tulajdonjogi helyzetről van szó, érdeksérelmet fog szenvedni egy-egy magyar állampolgárnál.
