Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2098 segítségével mennyit fognak külföldre befektetni. Én egyébként ezzel a céllal egyetértek. Abban banküzemtan szempontjából egyébként semmi kifogásolnivaló nincs, hogyha az Eximbank egyébként nyereséges, rentábilis, megtérülő vállalkozásokat finanszíroz. Ha ezt egy oligarcha teszi, ha ezt egy versenyben részt vevő, mindenféle pártkötődés nélkül működő vállalkozás teszi, a bank szempontjából teljesen mindegy, részére az a fontos, hogy ez a vállalkozás vagy ez a befektetés megtérüljön. Itt azonban nagyon fontos azt látni, hogy miközben mi azon gondolkodunk, hogy külföldön ingatlanalapokat hogyan fejlesszünk, aközben egyébként Budapesten a külföldiek ingatlanbefektetései egyre dominánsabbak. Képviselőtársaim minden bizonnyal tudják, a turizmus 40 százaléka például Budapesten összpontosul, a turisztikai bevételeknek az idegenforgalmi adóból származó része jelentős részben az V. kerületen belül csapódik le, és az V. kerületen belül gyakorlatilag magyar szállodát szinte nem is találunk. Csupa-csupa külföldi tulajdonban levő szállodáról van szó. Van köztük egyébként olyan is - itt konkrétan a Four Seasons üzemeltetésében működő Gresham Palotára gondolok -, amelynek a privatizációjára például úgy került sor, hogy Magyarország egyik korábbi miniszterelnöke, a balliberális pártok korábbi szövetségese, Medgyessy Péter tanácsadó cége vett részt ennek a privatizációjában, meglehetősen ízléstelen körülmények között zajlott tehát le ez az egész. És érdemes arra gondolni, hogy miközben mi külföldi befektetéseken gondolkodunk magyar pénzből, aközben a saját fővárosunkban külföldi cégek veszik el a magyar emberek elől a tőkejövedelem lehetőségét. A magyar gazdaságnak a kilábalásra akkor van lehetősége, tartósan, hosszú távon, fenntartható módon, ha mi nemcsak munkajövedelmet realizálunk, hanem tőkejövedelmet is realizálunk, minél magasabb arányban, különösen a saját hazánkon belül. És itt most miről van szó? A magyar emberek elmehetnek, mondjuk, egy arab befektetőnek a magyarországi szállodájába dolgozni, ezért megkapják a munkabérüket, ezen kívül azonban igen keveset realizál ebből az ország, hiszen a tőketulajdonos az itt keletkezett nyereséget természetes módon elviszi az országból, hazaviszi a saját hazájába jellemzően, máshol költi el. Én tehát szeretném arra is fölhívni a figyelmet, hogy ugyanúgy, mint az ipari befektetéseknél, a különböző ingatlanbefektetéseknél is érdemes arra koncentrálni, hogy inkább a saját tulajdonú gazdaságunkon belül növeljük a magyar részarányt, sokkal költséghatékonyabb módon, kisebb kockázatvállalással tehetjük ezt meg, mint egyébként a kifektetési politikában meghatározott irányelvek alapján az Eximbank különböző befektetési stratégiáival. Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaság különösen nyitott és sérülékeny, a magyar építőipari teljesítmény pedig az elmúlt évekhez képest emelkedett ugyan, de ha most megnézzük azt, hogy például a lakásépítési teljesítmény tekintetében a 2003-2004-hez képest hogy áll Magyarország, akkor bizony erősen alulteljesítünk jelenleg is. Én nem látom egyelőre azt az építőipari kapacitásnövekedést, ami a jelentős belföldi ingatlanberuházások növelését lehetővé tenné. Egyszerűen kapacitásoldalról szerintem szorongatva van az ország. Nagyon fontos látni azonban azt, hogy amiről most tárgyaltunk, ezek a külpiacokon történő ingatlanbefektetések. Én egyetértek a kormánynak azzal az indoklásával, hogy ezek alacsony kockázatú befektetések. Jellemzően kiszámítható módon működnek, többéves bérleti konstrukciók dominálnak ezen a piacon, a bérleti díjból kalkulálható előre egy biztos bevétel. Én azt sem tartom rossznak egyébként, ha az állam maga befektetőként száll be ezekbe a területekbe. Nagyon fontos azonban azt látni, hogy az elmúlt években még a kormánypárton belül is nagyon ingatag volt ezen a téren a politika. Hadd mondjak önöknek, tisztelt képviselőtársaim, egy példát. Magyarországon az egyik ismert, és egyébként az egyik jelen lévő képviselőtársunkat, Böröcz képviselő urat is érintő ingatlanbefektetés volt a belvárosban megvalósuló Fashion Street beruházás, amit tudtommal a képviselő úr… (Közbeszólásra:), a Fashion Streetről beszélek a belvárosban, amit tudtommal a képviselő úr alpolgármestersége idején gyakorlatilag megtámadott az önkormányzat, és felbontotta a Deák Ferenc utca használatára vonatkozó szerződést az adott vállalkozóval, miközben
