Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2065 teremteni egy komplex épületenergetikai program megvalósításával, másrészt pedig több tízezer munkahelyet lehetne megőrizni azzal, ha a kormány hajlandó lenne végre elismerni és támogatni a civil szervezetek tevékenységét. Először az épületenergetikai programról. Ez a program sokszoros előnnyel járna mindenki számára. Szinte azonnal sok ezer új munkahelyet teremtene. Azt is kell hogy mondjam, a miniszterelnök úrnak kevésbé kellene hogy fájjon a feje a megígért munkahelyek miatt. Valódi rezsicsökkentést jelentene, kevesebbet kellene a családoknak kifizetniük télen a fűtésre, nyáron a hűtésre, így a számlájuk akár 50-60 százalékkal is alacsonyabb lehetne. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az emberek a járvány miatt otthon dolgoznak, amikor egész nap fűtenek. Szigeteléssel, fűtés-korszerűsítéssel összességében kevesebb energiára lenne szükség, ráadásul egy ilyen program klímavédelmet is jelent, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka az otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Sajnos ma még mintegy 3,5 millió lakás nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek. Ebből 2,5 millió családi ház, amelyekre napelemeket is lehetne és kellene is telepíteni. Az LMP-nek ez a javaslata sokszoros hasznot hozna, munkahelyeket teremtene, valódi rezsicsökkentést jelentene, télen nem fűtenénk az utcát, csökkenne az összenergia-felhasználás, és környezetvédelmi szempontból is érdemi lépést tennénk. (Németh Szilárd István: És eljönne a világbéke!) Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak nemcsak a munkahelyteremtésre, de a munkahelyek megőrzésére is nagyobb figyelemmel kellene lennie. 2018-ban több mint 160 ezren dolgoztak a civil szférában, a GDP-hez való hozzájárulásuk 5 százalék volt. A kormány először megígérte, hogy a civil szervezetek is kaphatnak bérkiegészítést, hogy ne kelljen az utcára tenni a civil szférákban dolgozókat. De mire megjelent a rendelet, mi történt? A civil szférát teljesen kihagyták ebből. Persze értjük mi, hogy a kormány általában nem szereti a civil szervezeteket, de be kellene már végre látni, hogy egyrészt civilség nélkül nincs demokrácia, másrészt pedig az állami feladatok átvállalásával költséghatékony módon oldanak meg olyan feladatokat, amelyekre a kormány nem képes. Most például a járvány időszakában rengeteg szociális feladatot, például az idősgondozás területén átvállaltak. Megérdemlik, hogy a kormány a civil szférában alkalmazottak esetében is nyújtson bérkiegészítést. Én szeretném ezt nagyon-nagyon vastagon aláhúzni. Bízom benne, hogy a kormány az LMP-nek mindkét javaslatát elfogadja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és a DK padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő asszony felszólalására reagálva, először az isztambuli egyezményről ejtett néhány szót. Ebben a Házban évek óta vitatkozunk az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, annak a lehetséges kimeneteléről. Követjük a nemzetközi példákat, hogy az Unió tagállamai közül vagy akár az Európa Tanács tagállamai közül kik ratifikálták, kik nem, és miért nem. Azt is leszögezhetjük, amit sokszor elmondtunk, hogy mindazokat az előnyös részeit az egyezménynek, hiszen ez egy jó szándékú kezdeményezésnek tűnt, amely a nők és a fiatalkorúak védelmével foglalkozik, beemeltük a magyar jogrendbe. 2013-ban életbe lépett a magyar Btk., amely Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve. Sajnos sem az akkor itt ülő LMP, MSZP, DK és egyéb törmelékek, de még a Jobbik sem szavazta meg ezt a fajta szigorítást, amely a törvény teljes szigorával fellép az ilyen típusú cselekmények ellen. Éppenséggel ellentmondást látunk abban, hogy önök egyrészről ellenzik a büntető törvénykönyv szigorítását, ragaszkodnak ahhoz, hogy civil szervezetek érzékenyítsék a bíróságokat, hogy minél enyhébb büntetéseket szabjanak ki, majd utána itt álszent módon megjelennek a parlamentben, mint ahogy tegnap Gurmai Zita, és szóvá teszik,