Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 4. hétfő - 124. szám - Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszternek - „Mit engedhet meg magának egy államfő?” címmel - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
1988 ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszter úrnak: „Mit engedhet meg magának egy államfő?” címmel. Öné a szó, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. (15.30) DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Elképesztő volt az a gyűlöletáradat, amelyet Klaus Iohannis, Románia államelnöke zúdított múlt szerdai beszédében a magyarságra. Mint ismert, a román parlament alsóháza kifutott a törvényes határidőből, és utólagosan elfogadta a Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által benyújtott székelyföldi autonómiajavaslatot. A parlament felsőháza azóta az RMDSZ támogató és a román pártok ellenszavazata alapján elutasította a tervezetet. Iohannis elnök úr a vírus okozta veszélyhelyzetben kiállt, s az autonómia és a magyarok ellen uszított. Olyan cifrákat mondott, hogy ameddig ő és egyéb hatóságok a románok életéért harcolnak a vírus ellen, a képviselőházban a mulasztást elkövető PSD, a Szociáldemokrata Párt azért harcol, hogy átadja Erdélyt a magyaroknak. Azért különösen gátlástalan Iohannis kísérlete, mert az egész performansz azért jöhetett létre, mert belpolitikai hasznot akart belőle realizálni. Ugyanakkor az is köztudomású, hogy sajnálatos módon minden román párt, így a PSD is elutasítja az autonómiát. Ez is bizonyítja, hogy az elnök egész kirohanása csak színészkedés. Ezzel a nacionalista kirohanásával szeretné növelni pártja, a Liberális Párt népszerűségét, amelyet jelentősen megtépázott a koronavírus-járvány sokak által kritizált kezelése. Románia elnöke két hónapja kapta meg a Kalergi-díjat, amely elvileg az egységes és békés Európáért folytatott tevékenységet méltányolja. Donald Tusk laudációjában úgy dicsérte Iohannist, hogy „őszinte az emberekhez, nem próbálja meg manipulálni őket”. A történtek függvényében igencsak bántóan hat egy magyar fülnek az ilyenfajta méltatás. Magyarország Kormánya jószomszédi, stratégiai együttműködésre törekszik Romániával. Erről szólt a napokban a Fidesz is, a miniszter úr is és a miniszterelnök úr is. A jelenlegi helyzetben különösen egymásra vagyunk utalva. Kérésünk Iohannis elnök úr irányába az, hogy kérjen bocsánatot a magyaroktól, vonja vissza a felelőtlen nyilatkozatát. Tisztelt Miniszter Úr! Mit tesz a magyar kormány, mit tehet a magyar kormány annak érdekében, hogy Iohannis elnök kérjen bocsánatot a magyaroktól? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Megadom a szót a válaszadásra Szijjártó Péter miniszter úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország abban érdekelt, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn Romániával. Így van ez minden szomszédos ország esetében, de tekintettel a nagy létszámú magyar nemzeti közösségre Erdélyben és a Székelyföldön, különösen igaz ez a célkitűzésünk Románia vonatkozásában. Sajnos azt kell elmondanom itt a tisztelt Háznak, hogy az elmúlt hetekben a román politikai elit számos tagja tett olyan nyilatkozatokat, amelyek joggal sértették minden anyaországban és határon túl élő magyar becsületét. Klaus Iohannis elnök szóban forgó nyilatkozata nyilvánvalóan teljes mértékben elfogadhatatlan, azt a lehető leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Mindazok a jellemzések, mindazok a pontok, amelyeket Klaus Iohannis elmondott, mélyen sértik a magyar embereket. Klaus Iohannisnak igenis több tiszteletet kell mutatnia Magyarország és a magyar emberek, a magyar nemzet valamennyi tagja irányába. Most arról nem is beszélve, hogy az erdélyi és
