Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 4. hétfő - 124. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1961 közepes vállalkozások számára most a likviditás a fő kérdés, ha meg tudják tartani a likviditásukat, meg tudják tartani - legalábbis jobb esély van arra, hogy meg tudják tartani - a munkahelyeket. Az egy éven belüli likviditási hiteleket 0,1 százalékon adjuk. Én azt gondolom, ennek sokkal több értelme van, mint annak, hogy segélyt adjunk. A vállalkozásokat és a vállalatokat kell segíteni abban, hogy meg tudják védeni a munkahelyeket, és új munkahelyeket tudjanak létrehozni. 450 milliárd forintnyi ilyen kedvezményes hitelt fogunk kiadni az elkövetkezendő hetekben és hónapokban - 450 milliárd forintnyit! -, emellett pedig ki fogunk adni 60 milliárd forintot azon vállalatok, kisvállalkozások számára, amelyek a termékértékesítésnél problémába ütköznek, hogyha hosszabb a fizetési határidő, hogy ezt át tudjuk hidalni a számunkra, és 50 milliárd forintot biztosítunk már most azon vállalkozások számára, amelyek banki hitelből finanszírozzák a működésüket, de a kereskedelmi bankok a jelen helyzetben szigorítják a feltételeket; mögéjük állunk, és garanciával segítjük tovább (Az elnök csenget.) a működésüket. Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondoljuk, ennek van értelme, és nem a segélyezésnek. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Most az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirend előtti felszólalásomat is azzal szeretném kezdeni, hogy tisztelettel megköszönöm a munkáját mindenkinek, aki az első vonalban dolgozik a magyar emberek egészségének és biztonságának megőrzéséért, és itt szeretném kiemelni a mai napon, a tűzoltók napján ezt a köszönetnyilvánítást a tűzoltók felé, illetve mindenki felé, aki a katasztrófavédelem területén dolgozik. A napirend előtti hozzászólásomban alapvetően arról szeretnék beszélni, ami egy evidencia, hogy a járvány idején az információ, az információ megfelelő áramlása életet menthet, ugyanakkor annak a hiánya pedig korlátozhatja akár helyi szinten a védekezés hiányát, ami viszont súlyos hiba, és emberi életekbe kerülhet, és az is világos, hogy nem kormányzati propagandára van szükség, hanem felelős és hatékony kormányzati tájékoztatásra. A kormányzatnak a járványhelyzettel kapcsolatos tájékoztatási munkáját súlyos kritikával kell illetni. Alapvető információk, adatok nem jutnak el az önkormányzatokhoz, időnként igen súlyos ellentmondásokra lehetünk figyelmesek, illetve láthatjuk, hogy hétről hétre a sajtótájékoztatókon gyakran előfordul, hogy a nem kormánypárti újságírók nem kapnak választ minden kérdésükre. És ehhez képest tapasztaljuk azt, hogy a kormányzat valamiféle propaganda-hadjáratot akar indítani, tehát ilyen plakátkampányt, tájékoztató kampányt, amelynek a részletei nem ismertek - erre itt most szeretnék rákérdezni. (13.40) Rengeteg ellentmondást lehetne az elmúlt időszakból bemutatni, lehetetlen ezeket felsorolni. Csak egy példát mondok: láthatunk konkrét plakátot olyan felirattal, hogy: „Ne viseljen maszkot, ha nem beteg!”, ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta ki, most pedig - nagyon helyesen - döntöttek arról, hogy bizonyos szituációkban kötelezővé teszik a maszkhasználatot. Nagyon fontos az önreflexió, fontos, hogy a korábbi hibákból tanuljanak. Ugye, nem elég az önkritika, tanulni is kell a hibákból, és ezt be kell építeni a tájékoztatásba. Ennek a hiányát látjuk egyelőre, de a maszkviselés kötelezettségének kiterjesztése mindenképpen egy fontos intézkedés. És a legfontosabb ellentmondás, amire már röviden utaltam, hogy Orbán Viktor már jó néhány héttel ezelőtt elmondta, hogy erre az időszakra várják a járvány tetőzését, illetve Szijjártó miniszter úr is arról beszélt, hogy felkészültünk, a járvány tömegessé válásának az időszakára felkészült az egészségügy. Hát, ehhez képest tudjuk, hogy ma érettségi vizsgát tartanak, és azt is, hogy elindult az újranyitás folyamata. Furcsa módon a központi régiót, az agglomerációt kettéválasztották, ugyanakkor éppen most nem adnak lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy a helyi
