Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 4. hétfő - 124. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd):
1959 államelnök. Viszont igent kell mondanunk arra, amire a román államelnök meg nemet mondott, nevezetesen azt mondta, hogy amíg ő lesz, autonómia nem lesz Romániában. Tegyük világossá, hogy amíg viszont mi vagyunk, addig egyértelműen és határozottan támogatjuk a székelyek autonómiatörekvéseit, az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit, és emlékeztessük a román elnököt arra, hogy ő szász-német nemzetiségű, és ő nem létezne, ha nem adott volna a Magyar Királyság annak idején a szászoknak autonómiát a XIII. században. Szintén mondjunk egy egyértelmű igent a magyar-román együttműködésre, hiszen nagyon nagy szükség van arra, hogy ne hagyjuk, hogy akár a román elnök aláássa azt a gyümölcsöző magyarromán együttműködést, amit egyébként most a koronavírus területén is képesek vagyunk megvalósítani. Nagyon nagy szükség lesz erre az elkövetkezendő időben. És plusz egy: mondjunk igent az irdala.hu-ra, a székelyek, a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtő akciójára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Most a képviselőcsoportok által előre bejelentett napirend előtti hozzászólások következnek. Elsőként Burány Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, a Párbeszéd részéről. BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hétről hétre nő az álláskeresők száma. A felmérések egészen brutális növekedésről számolnak be, tízezrekkel nő hétről hétre a munkanélküliek száma Magyarországon. Az április közepi adat szerint az álláskeresők száma jelenleg meghaladja a 330 ezret. 330 ezer ember! S ha hihetünk a különböző híreknek, hogy ez hetente akár tízezerrel is nő, akkor akár 350 ezer munkanélküli is lehet ma Magyarországon. Szeretnénk ez ügyben persze pontosabban látni. De pont egy olyan időszakban, amikor a munkaügyi központokból kiszivárgott hírek szerint a kilencvenes évek eleje óta nem tapasztalt roham indult meg az álláskeresők részéről, erre a hivatal válasza az, hogy megszünteti azt a részletes statisztikát, amiből pontosan lehetne tudni a területi eloszlásokat, pontosan lehetne tudni, ki hány hónapig kapja ezt az ellátást, és pontosan lehetne tudni, hogy átlagosan mennyi az álláskereső-járadék ma Magyarországon. De a kormány hivatalai pontosan azt tették, mint a szegénységkutatással kapcsolatban: egy olyan időszakban, amikor minden szociológiai felmérés azt mutatta, hogy a társadalom végzetesen kezd kettészakadni gazdagokra és szegényekre Magyarországon, akkor a KSH beszüntette azon adatok mérését és szolgáltatását, ami a létminimum-számításokkal volt kapcsolatos. (13.30) Most más területen ugyanolyan fontos, nagyon nehéz időszakban ugyanezt tapasztaljuk: a munkaügyi hivatal megtagadja a választ ezeknek az adatoknak a részletes megoszlásáról. Egyben biztosak lehetünk: a vírus okozta járulékos veszteségek közé kell számítani nemcsak a betegeket, hanem azt a több mint 300 ezer embert is, aki a járvány következtében elveszítette az állását. Hétről hétre elmondjuk a parlamentben, és el is fogjuk mondani hétről hétre a jövőben is, ha önök ezen a magatartáson nem változtatnak, hogy a jelenlegi szabályozás elégtelen a probléma orvoslására. Két területen azonnali intézkedésre lenne szükség: az egyik az álláskeresők járadékának felemelése, a másik az álláskereső-járadékra jogosultsági időtartam kiterjesztése az önök kormányzása előtti mértékre, 3-ról 9 hónapra. Ez elengedhetetlenül szükséges, több mint 300 ezer embernek azonnali segítségre van szüksége, nem valamikor a távoli jövőben a gazdaság újraindítására, hanem most, azonnali segítségre van szükségük. És azonnali segítségre van szükségük azoknak a cégeknek, azoknak a munkavállalóknak is, akiknek az állása veszélyben van, még nem munkanélküliek, de holnapután már azzá válhatnak. Ezeknek az embereknek a munkahelyét meg kell védeni, ha kell, költségvetési források felhasználásával is. Ennek semmi nyoma, pontosabban: a kormány olyan minimális segítséget akar adni a bajba jutott cégeken keresztül ezen munkavállalóknak, ami a töredéke a tényleges jövedelmüknek, ahelyett, hogy átvennénk az európai gyakorlatot, a szomszédaink által is használt, bevezetett gyakorlatot, és nagyon komoly, 80-90 százalékos mértékben tudná a költségvetés pótolni, magára vállalni azon
