Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról című politikai nyilatkozat összevont vitája - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
1910 előtti tiszteletadásról; sokkal inkább a Fidesz, az illiberális rendszerének ünnepléséről, az állampárti Alaptörvény felmagasztalásáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném egyértelművé tenni a Magyar Szocialista Párt mint rendszerváltó párt számára: a demokratikus rendszerváltás érték. Büszkék vagyunk arra, hogy a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás nyomán kialakulhatott Magyarországon a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság, létrejött a szabad köztársaság, a szociális piacgazdaság. Megindultunk a felzárkózás és a nyugat-európai integráció útján, és idővel hazánk tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak. Számunkra is fontos, hogy tisztelettel megemlékezzünk elődeinkről május 1-jén és május 2-án is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ünnepről és az ünneplésről azt gondolom, hogy, hogy annak akkor van helye, ha a szándék őszinte, van kivel ünnepelni, megvan az ünnepléshez az alkalom, a hely és az idő. Jelen esetben mindegyikkel probléma van. A szándék nem őszinte. Ha a nevezett urak valóban az 1990-es rendszerváltás utáni parlamentnek akartak volna tiszteletet adni, akkor annak előkészítésébe bevonták volna a frakciókat is, és nem az utolsó pillanatban benyújtott fércművel csúfolják meg mindazt, amiért a rendszerváltók küzdöttek. Mert ezzel a nyilatkozattal éppen azok akarják kisajátítani az évfordulós megemlékezést, akik az elmúlt tíz évben két lábbal taposták a rendszerváltás értékeit, akik a nemzetet veszélyeztető válság kezelése helyett csak a hatalmuk megtartására koncentrálnak, akik a népképviseleti döntéshozatal valódi fórumából politikai színházat csináltak. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs okunk az ünneplésre, mert a Fidesz 2010-ben letért a demokrácia és a szociális piacgazdaság addigi közmegegyezésen alapuló útjáról. Winston Churchill szerint a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma, nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik. Nos, Magyarország 2010 óta tartó próbálkozását lehet hívni hibrid rezsimnek, illiberális demokráciának, de a legegyszerűbb, ha úgy hívjuk: önkényuralom. A miniszterelnök egy központosított, informálisan működő rendszert épített ki maga köré, az államot pedig belülről egy politikai klikk foglalta el, amelyben egyaránt helyet kapnak családtagok, strómanok, párttagok és lojális kliensek, akik az államtól a helyi szintig ténylegesen működtetik. Nincs elszámoltathatóság, az ellenőrzést gyakorló fékek és ellensúlyok már nem vagy csak alig érvényesülnek, hiszen az állampárt választmányának elnöke és Magyarország harmadik közjogi méltósága szerint a fékek és ellensúlyok rendszere csak egy hülyeség. Nincs okunk ünneplésre, mert 30 évvel a rendszerváltás után Magyarországon korlátozottan érvényesülnek a szabadságjogok, nem működik a hatalmi ágak elválasztása, nem tiszta és pártatlan a választási rendszer. Nincs okunk ünneplésre, mert romlott a sajtószabadság helyzete, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet legutóbb 180 országból két hellyel hátrébb, a 89. helyre sorolta hazánkat. A Freedom House nevű szervezet 2019-ben Magyarországot szabad besorolásúból részben szabad besorolásúvá változtatta, miután a Fidesz arra használta a hatalmát, hogy korlátozza vagy egyenesen ellehetetlenítse az ellenzéket, a médiát, a tudományos életet, a civil szervezeteket, a bíróságokat és a privát szektort. Nincs okunk az ünneplésre, hiszen a Transparency International 180 általa vizsgált állam közül Magyarországot egyre rosszabb helyre, legutóbb a 70. helyre sorolta a korrupciós rangsorban. Nincs okunk az ünneplésre, hiszen a World Justice Project a fékek és ellensúlyok rendszerén, a korrupciós helyzeten, a közérdekű adatok nyilvánosságán, az alapvető emberi jogok érvényesülésén és az igazságszolgáltatási rendszer minőségén alapuló, 2019-ben közzétett vizsgálata Magyarországot 126 vizsgált ország közül az 57. helyre sorolta, a régiós országok közül az utolsó helyre. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet félvállról venni ezeket a jelzéseket, hiszen az életünk minden területét érinti az állam demokratikus berendezkedése vagy éppen annak a hiánya. Amikor valamely jogvédő szervezet vagy éppen az Európai Unió szót emel a magyar jogállamiság sérülése, az önkormányzati jogok csorbítása vagy a demokratikus jogok érvényesülésének hiánya miatt, valójában a magyar embereket, a magyar emberek jogait próbálják védeni a hatalommal szemben.
