Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Székely Sándor (független) – miniszterelnöknek - „Mikor adnak pénzt az embereknek?” címmel - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR (független):
1879 További erőt, egészséget kívánok önnek a küzdelmes munkájához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg miniszter urat. Öné a szó, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Korábban számtalanszor elhangzott, hogy micsoda versenyhátrányt jelent az Közép-Európa számára, hogy míg a kontinens nyugati felében 2,5-3 kilométerenként lehet legálisan átlépni a határt, addig ebben a térségben a határátkelőhelyek átlagos távolsága 40 kilométer felett van. Most viszont valóban óvatosnak kell lennünk, hiszen a vírus terjedési sebességét csökkenteni kell, ugyanakkor lehetővé kell tenni a magyar és a szomszédos államok polgárai számára a munkavégzés, illetve földművelés célú ingázást. Ezért tisztelettel tájékoztatom önt arról, hogy jelenleg is folytatunk tárgyalásokat újabb átkelőhelyek megnyitásáról erre a célra. Kifejezetten a helyi közösségek kérése alapján a letkési határátkelőhelyet, valamint a tornanádaskai határátkelőhelyet kérjük a szlovák kollégáktól megnyitni ingázás tekintetében, és nem adtuk fel a harcot, amit ön is említett, arra vonatkozólag, hogy az ukrán kollégákkal is meg tudjunk állapodni abban, hogy legalább egy átkelőhelyen Magyarország és Ukrajna, Magyarország és Kárpátalja között biztosítsuk a magyar, illetve ukrán állampolgársággal rendelkező személyek számára a határ átlépésének lehetőségét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Székely Sándor (független) – miniszterelnöknek - „Mikor adnak pénzt az embereknek?” címmel ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Székely Sándor független képviselő azonnali kérdést kíván feltenni miniszterelnök úrnak: „Mikor adnak pénzt az embereknek?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Magyarországon már a járvány kitörése előtt is szociális válság volt, de ez most egyre súlyosabb. Áprilisra már egyes számok szerint 320 ezerre nőtt az álláskeresők száma Magyarországon, ami az aktív munkaképes népesség 7-8 százalékát jelenti. A leépítések tehát megkezdődtek a vészhelyzet kihirdetése és a korlátozó intézkedések után. Valószínűleg el fogjuk érni, és talán meg is haladjuk majd a 10 százalékos munkanélküliséget is. Ha igaz lenne, amit önök az elmúlt tíz évben mondtak, hogy itt van a gazdasági Kánaán, és Magyarországon még sose volt jobb a munkavállalóknak, akkor most a magyar lakosság szépen átvészelné a tartalékaiból - amire önök olyan sokszor hivatkoznak - a válságot, és a vész elmúltával minden mehetne tovább. Csakhogy erről szó sincsen. Pártállástól függetlenül sok százezer, akár millió magyar ember nem tudja, hogy mit fognak hozni számára a következő hónapok, akár évek. A szociális összeomlás láncreakciójának megállítása érdekében pénzt kell adni az embereknek. A fenyegető egészségügyi, munkaügyi, oktatási, lakhatási és más katasztrófák enyhítése kizárólag jövedelmi intézkedésekkel lehetséges, ez a napnál is világosabb. Kérdezem a miniszterelnök urat, hogy az Igen Szolidaritás javaslatát megfontolva mikor adnak azoknak a rászoruló embereknek, akik erre rászorulnak, megfelelő minimumjövedelmet, azaz havi nettó 100 ezer forintot, ezenfelül mikor lesz a családi pótlék végre 37 500 forint, és mikor érjük el, hogy a minimálbér 200 ezer forint legyen. Köszönöm szépen.
