Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája - Jakab Péter (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Mit gondol erről Miniszterelnök Úr!” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik):
1865 tönkre a vállalkozások, és tömegével kerülnek az utcára azok a melósok, akik aztán majd három hónap álláskeresési járadék után ott lesznek az út szélén pénz meg jövedelem nélkül, számlákkal a nyakukon. Ön azt mondta, hogy egyedül is megoldja a válságot, eközben meg az ön gazdasági tanácsadója maga ismerte el, hogy ebben az országban annyian mennek tönkre, hogy nem tudnak már velük mit kezdeni. Miniszterelnök úr, ha ez így van, ha önök tényleg nem tudnak mit kezdeni a bajba jutott magyarok tömegeivel, akkor egyetlenegy kérdésem marad: mihez kellett önnek valójában a felhatalmazási törvény, a rendkívüli hatalom, a korona? Mihez, miniszterelnök úr?! Várom a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úr kérdésére a válaszra Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adok szót. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha megengedik, akkor most nem sorolom hosszan azokat a tényeket, amelyek arról szólnak, hogy Magyarországon egy olyan gazdasági rendszer működik, ahol a munkaadók meg a munkavállalók meg szoktak egymással állapodni. Ha önök erről nem tudnak, akkor javaslom, hogy ennek nézzenek utána. Minden év elején megállapodnak a nagy gyárak, a nagy munkaadók, a nagy munkavállalók, sőt mit több, meg szoktak állapodni például a minimálbér kérdésében is. Azt az osztályharcos fölfogást, amely egymásnak akarja fordítani a munkaadókat meg a munkavállalókat, mi nem osztjuk. Azt értem, hogy önök most, hogy egy baloldali egységbe tömörültek a baloldali pártokkal, most értem, hogy önök miről beszélnek, de a mi fölfogásunk szerint nem osztályharcra, hanem megegyezésekre van szükség a gazdaságban. Ami pedig a válságot illeti, ott inkább a tényekre hívnám fel az ön figyelmét. Először is fölhívnám a figyelmét arra, hogy válság idején vádaskodás helyett a legfontosabb mégiscsak az ország érdeke volna. Önök nézhették volna a válság kezdetén azt is, hogy mi Magyarország érdeke, de meg kell állapítsam, hogy ezt egyetlen percig sem tették, sőt fittyet hánytak arra a közvélekedésre is, amely egyértelműen kirajzolódik Magyarországon, és azt mondja, hogy válság idején összefogásra és nem pártpolitikára van szükség. Meggyőződésem, hogy önök az elmúlt hónapokban, másfél hónapban csak egyetlen dolgot bizonyítottak be: ha az ország bajban van, akkor önökre nem lehet számítani. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Egyperces viszonválaszra Jakab Péter frakcióvezető úré a szó. Parancsoljon! JAKAB PÉTER (Jobbik): Miniszterelnök úr, egyvalamit ne felejtsen azért el: a korlátlan hatalomhoz korlátlan felelősség is társul. Az ön eddigi felelőssége másfél hónap alatt 51 ezer munkanélküli. Ez egy brutális szám. Miniszterelnök úr, ön ahhoz kért rendkívüli hatalmat, hogy hatékonyan tudja kezelni a válságot. Ehhez képest mi egyelőre annyit látunk, hogy miközben magyarok tömegei mennek tönkre, az ön veje, Tiborcz István még most is kétmilliárdból építhet jachtkikötőt, az ön haverja, Mészáros Lőrinc húszmilliárdból építhet élményparkot. Miniszterelnök úr, rossz az irány. Most nem a családdal kell szolidárisnak lenni, meg a haverokkal, hanem a nemzettel kell szolidárisnak lenni. Úgyhogy, igenis elvárjuk, hogy fizessenek rendkívüli adót, ha úgy tetszik, fizessenek Mészárosadót mindazok, akik az elmúlt években kormányzati hátszéllel lettek piszok gazdagok. Miniszterelnök úr, ha ezt most bevezetjük, akkor holnaptól Mészáros Lőrinc, Tiborcz István meg a
