Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1831 Az előterjesztés tartalmazza a környezetvédelmi törvény 48/E. § zajtérképekkel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításait, valamint a környezetvédelmi törvény és a környezeti zaj- és rezgésvédelem egyes jogszabályairól szóló kormányrendelet közötti összhangot teremti meg. A javaslatnak köszönhetően megújul az OKIR adatszolgáltatásának a módja. Jelenleg a természetes személyeknek nem kötelező a környezetvédelmi adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése. Az elmúlt három évben a környezetvédelmi hatóságok adatai alapján természetes személy részéről azonban nem történt papíralapú adatszolgáltatás, ugyanis az évi közel 300-400 fő természetes személy adatszolgáltató az OKIR-ban az elektronikus adatszolgáltatást veszi igénybe. A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak kismértékű adminisztrációs tehercsökkentést jelent. A módosítás továbbá kimondja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételéről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében szükséges hozzáférnie az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz. (0.50) Az előterjesztés a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatóságnak a döntés rendelkező részében fel kell tüntetnie a szakkérdés vizsgálatának tényét, a vizsgálat eredményét, valamint az az alapján meghozott egyedi előírásokat. A döntés indoklási részének pedig tartalmaznia kell a szakkérdés vizsgálata során tett megállapításokat. Az Alkotmánybíróság döntése alapján előkészített törvénymódosítás a környezetvédelmi törvényben és a természetvédelmi törvényben már részben meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő. A környezetvédelmi törvény szerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak sürgősségi megkeresés esetén 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell adnia. A javaslatnak köszönhetően eltörlésre kerül ez a rendelkezés, hiszen a sürgősségi megkeresés intézménye érdemben nem rövidíti az eljárást, ugyanakkor az indoklási kötelezettség további adminisztrációs terhet ró a hatóságra. A módosítás által a környezetvédelmi törvény kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely szerint a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos, részletes szabályokat, ideértve az e területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a gazdasági célú hasznosítását. Az előterjesztés további célja az egyes eljárási szabályok felülvizsgálata, amely a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély visszavonására vonatkozik. A rendelkezést a gyakorlatban a hatóságok úgy alkalmazzák, hogy az öt év lejárata esetén is csak abban az esetben vonják vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel, ez azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, tehát az öt év lejárta esetén az ügyfél nyilatkozata hiányában is szükséges az engedély visszavonása. Az egyezség jogalkalmazás, továbbá az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-ai 2014/52/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel való összhang biztosítása érdekében indokolt a környezetvédelmi törvény pontosítása. A javaslat 7. §-ának (2) bekezdése és 11. §-ának (2) bekezdése környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú. A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének kiemelt szerepe van. Jelenleg az önkormányzatok nagyobb része a zöldhulladék rendszeres gyűjtése és elszállítása mellett rendeletben tiltja az avar és a kerti hulladék égetését, azonban még számos településen ugyan időben korlátozottan, de lehetőség van erre a környezetet veszélyeztető tevékenységre. Minden biomassza, így az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése komoly levegőszennyezéssel jár, a kisméretű részecske, a 10 mikronos por, illetve a 2,5
