Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános... - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1816 Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az elején is említettem, a törvényjavaslat tartalmazza a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását is. A szolgáltató állatorvosi tevékenység során egyértelmű igény mutatkozik arra, hogy az állategészségügyi szolgáltató intézmények között legyen olyan intézmény, ahol egyszerűbb, főleg belgyógyászati jellegű beavatkozásokat végeznek el, de jelentős műtéti beavatkozásokat nem. Fontos meghatározni, hogy mi az alapvető különbség egy alapellátó és egy teljes körű állatorvosi ellátást lehetővé tévő rendelő között. Ez a szakmai szempontokon túlmenően az állattartók tájékozódását is segíti. A javaslat elősegíti a hazai állatorvoslás három nagy területének, az egyetemi képzésnek, oktatásnak, az állami állategészségügyi hatóságnak és az elsősorban a szolgáltató állatorvosokat tömörítő köztestületnek az összehangolt, egymás szakmai tevékenységét segítő működését. Lehetővé teszi a kamarai etikai eljárások országosan egységes lefolytatását, az etikai bizottsági tagok hatékony és gazdaságos továbbképzését, valamint a kamarai feladatok gazdaságosabb elvégzését. Emellett hozzájárul a magyar állatorvosi praxisok védelméhez, elősegítve, hogy az állatorvosi gyakorlatban mindennap szükséges szakmai döntéseket olyan szakemberek hozzák meg, akik részt is vesznek az állategészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás szakmai munkájában, akik megfelelően és a szakmai szempontokat is értékelve járulnak hozzá a magyar állatvédelmi, élelmiszer-biztonsági és járványvédelmi tevékenységhez. Összefoglalva az általam elmondottakat: a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány deklaráltan azon élelmiszerlánc-biztonsági elképzeléseinek megvalósítására törekszik, hogy a hatóság lehetőleg minél kevesebb helyen avatkozzon be a gazdaság működésébe, de ha erre mégis szükség van, akkor ezt a lehető leghatékonyabban tehesse meg. Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg a törvényjavaslatot, és a lehetséges szavazataikkal támogassák is azt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ennek keretében elsőként megadom a szót Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsők között az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításával kapcsolatban szeretnék szólni. Magyarországon az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, melynek fontosságát az Európai Unióban is az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc védelmének jelentős lépése volt 2012-ben, hogy megalakult a teljes ágazatot komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih, majd ahogyan államtitkár úr is mondta, 2013-ban elfogadásra került az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy az élelmiszerlánc termékei mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint előállításuk és forgalmazásuk során felelősséget tanúsítson minden szereplő. Szeretném felhívni a figyelmet egy igen fontos ügyre, ami a törvényjavaslatban szerepel: az élelmiszer kettős minőségének ügyére. (23.40) A 2019/2161. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv üdvözlendően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősíti azt az esetet, amikor egy termék Magyarországon akként kerül forgalmazásra, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott termékkel, miközben a másik tagállamban forgalmazott termék összetételében vagy jellemzőjében jelentősen eltér - a jogszerű és objektív okok kivételével - a Magyarországon forgalmazott élelmiszerektől. Ez a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat évek óta rendszeresen megfigyelhető hazánkban, mely különösen érzékenyen érinti a hazai élelmiszer-előállítókat és a termelőket, akik becsületesen
