Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1798 vállalják, ha alkalmazásuk nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaszerződés alapján történik. Bizottságunk korábban a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítására vonatkozó tárgyalások során több esetben azt fejezte ki, hogy a nemzetiségi fenntartású intézményekben előnyösebbnek tekinti a munkaszerződés alapján kötött jogviszony szerinti foglalkoztatást, ahogy ezt a közeljövőben a parlament elé kerülő, a nemzetiségek jogairól szóló törvénytervezet is tartalmazza. 2014-2018 között ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények munkatársaira vonatkozóan a szaktárca a közalkalmazotti státusz szerinti alkalmazást részesítette előnyben. Sokan át is alakították a munkatársak között a közalkalmazotti jogviszony szerinti foglalkoztatást. Azt csak reméljük tehát, hogy a jogviszony átalakulásáról szóló törvényjavaslat nem eredményezi azt, hogy a munkatársak most elhagyják a pályájukat, esetleg végkielégítéssel nyugdíjba vonulnak. Célszerű lett volna, ha az előterjesztő az előterjesztés összeállítását megelőzően kicsit korábban kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét is. A törvényjavaslat egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony átalakulása esetén a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését, nem érinti a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést, vagy nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét. A nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézmények munkatársi körének a bérfejlesztésére a 2020-as évben szintén nem készült költségvetés. A 6 százalékos béremelés visszamenőleges hatálya azt jelenti, hogy az évnek mind a tizenkét hónapjára biztosítani kell ezt a bértömeget. A nemzetiségi önkormányzatok számíthatnak arra, hogy ehhez a szükséges költségvetési támogatást meg fogják kapni? Erre természetesen biztosítékot kellene kapniuk a szaktárcáktól. A nemzetiségi közösségekben is felmerülnek a törvényjavaslat kapcsán pró és kontra észrevételek. Mennyire marad vonzó a kulturális intézmények kínálta munkalehetőség abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszonyt további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés alapján köti meg a munkáltató a munkavállalóval? A közalkalmazottak számára a közalkalmazotti jogviszony jubileumi jutalom kifizetését határozza meg. Érzékeny kérdés ennek elvesztése. Ad-e a munkáltató számára lehetőséget ennek valamilyen kompenzálására a munkaszerződéssel foglalkoztatás? Ha igen, ennek az összegét tervezheti-e a nemzetiségi önkormányzat a következő évi költségvetésében? Ha tervezi, lesz-e erre a központi költségvetésben megjelölt forrás? Felkészültek-e költségvetési szempontból a kulturális intézményekben éppen a közalkalmazotti jogviszony lehetősége miatt munkát vállalók távozási szándéka esetén egy magasabb bérrel való munkaerő-megtartásra a nemzetiségi intézményfenntartók? A közalkalmazotti státusz kiszámítható életpályát biztosít az abban foglalkoztatottaknak - előmeneteli rendszer, fizetési osztályok és fizetési fokozatok -, ami ugyanakkor a bértáblához kötöttség okán kicsi mozgásteret biztosít a munkáltató számára a magasabb bérrel értékelés, ösztönzés vonatkozásában. A közalkalmazotti bérbesorolási osztályokat szabályozó bértábla 2008 óta nem változott, nem tesz lehetővé a bérezésben jelentős mozgásteret és minőségi munkavégzés esetén differenciált bérezést, nem ad lehetőséget bérfejlesztésre, kevésbé ösztönző. A közalkalmazotti bértábla változatlansága, a fizetési osztályok és azon belül a fizetési fokozatok úgymond beragadása bérfeszültséget is okozhat a végzettség és életkor alapján meghatározott bérezés és a minőségi munkát végző, de a bérbesorolási eljárás miatt a bértábla alapján alacsonyabb fizetési fokozatban álló alkalmazottai között. A munkajogi vagy munkaszerződés alapján kötött jogviszony rugalmasabb jogviszony? A munkavégzés minőségéhez igazodó béremelést vagy bérdifferenciálást könnyebben alkalmazható folyamattá teszi? Jobban képes igazodni a munkaerőpiac változásaihoz, a munkaerőpiaci igényekhez, a munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás ezek alapján lényegesen előnyösebb lehet-e?
