Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1717 nyugodtan elolvashatja, nem kell a hátam mögött megtenni ezt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (16.00) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő kétperces Ungár Péter, LMP. UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót. Én most nem vennék részt a szentatyáról folyó vitában, viszont államtitkár úr mondanivalójára reagálnék. A szélenergiával szemben sok mindent hallottunk már, hogy a kormány miért nem támogatja, sőt effektív pönalizálja ezt a tiszta energiaforrást. A Pakssal való összehasonlításban csak annyit mondanék államtitkár úrnak, hogy a szélenergia hatására nem kell embereknek Baranya megyében például nukleáris hulladék mellett nevelni a gyermekeiket. Ez a szélenergiának, mondjuk, egy pozitív hatása. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) Azt még államtitkár úrnak: amit mindig elmondanak, az az esztétikai probléma a szélenergiával. Én nem vagyok az építészethez értő ember, de amikor legutoljára Heves megyében a Mátrai Erőművet láttam, nem lábadt könnybe a szemem a magyar építészeti művészet eme csúcsteljesítményétől (Derültség.), ugyanúgy a paksi erőmű sem gondolom, hogy a bilbaói Guggenheim mellett lesz a könyvekben mint építészeti remekmű. (Derültség.) Tehát az esztétikai kérdéseket szerintem vegyük ki az energiapolitikából, mert talán esztétikai kérdéseket más ügyekben kéne folytatnunk. Energiapolitika kapcsán. A szélenergia értelemszerűen - ha már a végzettségekről beszélünk, én földrajz szakos vagyok, mint ahogy az LMP frakcióvezetője is, tudomásunk van arról, hogy Magyarország egy medencében van. Ezért tudjuk, hogy szélvédett, tehát még ennek is a tudomásában vagyunk. Ugyanakkor Szerbia nagyon-nagyon hasonló földrajzi körülmények között van, mégis sokkal nagyobb szélenergia-kapacitása van, amelynek többségét egy magyar cég, bizonyos MET cég fejlesztette. Tehát ha magyaroknak jó üzlet Szerbiában szélenergiát fejleszteni, feltételezhetően a földrajzilag nagyon közel és korábban egy országba tartozó részeknél is értelmes lett volna szélenergiát fejleszteni. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát az a kérdésem van, hogy ha ez egy olyan szörnyű dolog, akkor az önöktől nem annyira távol álló gazdasági csoportosulások miért keresnek rajta. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Köszöntöm ismét képviselőtársaimat. További kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A könnyebb jegyzőkönyvvezetés kedvéért mondom, az előbb azt találtam benyögni, hogy igen, klímáról bármeddig el lehet vitatkozni, hiszen mindenről és az ellenkezőjéről is hitvita jelleggel elő lehet bizonyos adatokat húzni, de vannak azért számszerűségek, amelyekről nem. Elképedve hallom, amikor kormánypárti képviselőtársaim azzal igyekeznek villogni, hogy milyen pozitív kibocsátási adatokkal bír Magyarország, mert európai uniós összevetésben nem is vagyunk mi annyira szennyezőek, nem is állunk olyan rosszul. Kérem szépen! Önök a mai napig elhibázott, elbaltázott 30 év második kétharmadából élnek, amikor is a kommunizmus vége felé, majd a 90-es évek elején hazaáruló módon úgy építették le és árusított ki a magyar termelőegységeket, gyárakat, hogy az valami iszonyat. Tehát a történelemkönyvek legsötétebb fekete lapjaira illik. De akkor csökkent olyan mértékben a kibocsátás Magyarországon, hogy abból a mai
