Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANA TIBOR (független):
1715 Miért is beszélek erről? Azért, mert nagyon komoly környezetterhelést jelent ez, ami igaz itt, Budapesten, a fővárosban is, de kiemelten igaz a szegényebb vidéki településeken, legyen szó egyébként akár megyeszékhelyek településrészeiről vagy akár magyarországi szegényebb falvakról. Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként meggyőződésem, hogy egy modern klímastratégiához elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése. Nagyon örülök annak, hogy Aradszki András képviselőtársam visszajött a terembe, hiszen éppen arra szeretnék utalni, hogy ezzel pár éve még a kormány is tisztában volt, hiszen 2012-ben a 2030-ra vonatkozó nemzeti energiastratégiában még a következő mondatok szerepeltek: az energiastratégia célja az épületállomány fűtésienergia-igényének 30 százalékkal való csökkentése 2030-ra, az európai uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével, ezáltal a hazai primer energiaigény több mint 10 százalékkal lesz csökkenthető. Nemrégiben azonban sajnos mégis arról szóltak a hírek, hogy a nemzeti energiastratégiának nem lesz része közel 1,4 millió vidéki családi és társasház energiahatékonysági felújítása, s éppen Aradszki András államtitkár úr, KDNP-s képviselőtársam indokolta ezt azzal, hogy ezeknek a lakóházaknak, legalábbis jelentős részüknek a felújítása többe kerülne, mint maga az épület. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebbe a kategóriába tartoznak az úgynevezett Kádár-kockák, melyeknek lakói ma főként idős emberek, akiknek önerőből biztosan nem lesz pénzük a felújításra. Én kérem a kormányt és a kormánypártokat, hogy e tekintetben vizsgálják felül az álláspontjukat. A koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzetben természetesen elsősorban azért kell mindent megtennünk, hogy minimálisra csökkentsük a kockázatokat, de azt gondolom, hogy egyébként is fontos beszélnünk különböző olyan veszélyekről, amelyekkel szembesülnünk kell a mindennapok során, így a klímaveszélyhelyzetről is. És arról is szólni kell itt az Országgyűlésben, hogy félő, hogy majd a veszélyhelyzetet követően lesznek olyan országok világszerte, így az Európai Unió területén is, amelyek a gyorsabb talpra állást a klímapolitikai intézkedések terhére fogják megtenni. Ez azért különösen veszélyes, képviselőtársaim, mert hosszú távon a klímaváltozás súlyos hatásokkal jár, amit igyekezett mindenki saját felszólalása keretein belül körbejárni. Hadd hozzak ide még egy olyan számadatot, ami arra utal, hogy az elmúlt évek során egyáltalán nem jó irányba indult el hazánk a klímavédelem politikája terén, komoly lemaradásban vagyunk a zöldenergia-felhasználás tekintetében. 2018-as adatok szerint az uniós átlag ezen a téren 18 százalék volt, míg Magyarországon ez az érték csupán 12,5 százalék, pedig néhány éve még az uniós átlag fölött voltunk. Ez nagyon jól példázza azt, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyire elhúzott mellettünk Európa ezen a téren is. Meggyőződésem - és ennek az álláspontomnak nemzetközi fórumokon, valamint az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság ülésein is több alkalommal hangot adtam -, hogy az Európai Uniónak jó példát kell mutatnia a klímavédelem vonatkozásában. Sajnos, Magyarországon nem ezt tapasztalhatjuk. A kormány hozzáállása felelőtlen a klímavédelem ügyében. Idézném Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki úgy fogalmazott, hogy semmi nem sürget bennünket - mindezt a 2050-ig szóló klímastratégia kapcsán mondta miniszter úr az Európai ügyek bizottságának tavaly nyári ülésén, de számtalan hasonló kormányzati megnyilatkozást lehetne az elmúlt évekből idehozni. Azt gondolom, hogy mindenképpen fontos lenne felülvizsgálniuk ezt az álláspontjukat, és az pozitív fejlemény, hogy az elmúlt fél év fejleményei ebből a szempontból egy kicsit más irányba mutatnak a korábbiakhoz képest. Viszont azt az érvelést is jó lenne felülírni és jó lenne ezen felülemelkedni, ami kormánypárti és kormányzati oldalról elsődlegesnek tűnik, hogy a gazdasági fejlődés mindenekfelettisége felülírja a környezetvédelmi és klímapolitikai érdekeket. Fontos ugyanis azt aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés egyáltalán nem ellentétei egymásnak. Azt gondolom, hogy az oktatásba és az új technológiákba kell fektetnünk, amivel gazdasági versenyelőnyökhöz is juthatunk, miközben lépéseket teszünk egy zöldebb jövő felé. Felelős, független ellenzéki országgyűlési képviselőként azt a politikát igyekszem képviselni, hogy ha időben átváltunk a környezetbarátabb megoldásokra, és innovatívabb technológiákkal állunk
