Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1699 vesszük; ez az a terület, ahol a kormány cselekvései úgy-ahogy találkoznak az elvárásokkal, mégpedig a szén- és ligniterőművek bezárása. Mondjuk, mi nem pont így képzeltük, tehát amikor tavaly nyáron benyújtottuk ezt a törvényjavaslatot, akkor még azt láttuk, hogy Magyarország széndioxid-kibocsátásának hatodáért gyakorlatilag egy személyben felelős Mészáros Lőrinc, azaz Orbán Viktor, illetve az ő kezében lévő Mátrai Erőmű. Azóta sikeresen visszavásárolta a Fidesz-kormány az adófizetők pénzéből ezt a sok tíz-, de talán százmilliárdos nagyságrendű veszteséggel szanálható erőművet. Mészáros Lőrincnek persze szép pénz ütötte ezért is a markát, miután már kivett több tízmilliárd forintot ebből a bizniszből. Úgyhogy nem pontosan így képzeltük - anyám, én nem ilyen lovat akartam, de azért legalább ló, és hát ajándék lónak ne nézzük a fogát! Örüljünk annak, hogy tényleg állítólag le fognak állni a szén-, illetve lignittüzeléssel, és valóban - ahogy a törvényjavaslat is mondja - tekintettel kell lennünk mindeközben a munkaerőpiaci és a szociális szempontokra. A második pontot illetően már korántsem állunk ilyen jól. A szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket kellene eltörölni, de továbbra is látjuk, hogy a Fidesz-kormány ellehetetlenítette Magyarországon a szélerőművek építését végtelenül átlátszó érvelésekkel. Nyilvánvalóan még nem sikerült felvásárolni a megfelelő cégeket a Fidesz-közeli oligarcháknak, és ezért még nem öntenek bele állami pénzt. A helyzet változik a napelemes rendszerek tekintetében. Ott már sikerült azokat a cégeket felvásárolni, illetve azokat a barátoligarchákat megtalálni, akik naperőmű-beruházásokat tudnak Magyarországon indítani. De mi megint csak nem ilyen lovat akartunk. Mi azt szeretnénk, ha egy decentralizált energiarendszer lenne, ha a háztartások maguk termelhetnék meg saját maguk számára a felhasznált energia nagy részét, tehát a háztartási napelemeket kellene támogatni, eltörölni a büntetőadóként működő termékdíjat, amely háromszorosa az európai országokban tapasztalt mértéknek, illetve csökkenteni a 27 százalékos áfát 5 százalékra. Sajnos, az ez irányú javaslataink eddig nem találtak meghallgatásra. Aztán, ami talán a legfontosabb a klímaváltozás elleni küzdelemben Magyarországon: ahogy a legtöbb országban is, javítani kell a háztartások energiahatékonyságát. Tehát amikor maguk rezsicsökkentésről papolnak, akkor nem azt kell csinálni, hogy megszabnak egy hatósági árat, ami aztán azóta már magasabb, mint a világpiaci ár, és ilyen módon átverve a választókat, a fogyasztókat, több pénzt csalnak ki a zsebükből, mintha be se vezették volna ezt az árplafont, hanem arra van szükség, hogy a fogyasztást korlátozzuk, a fogyasztás csökkentéséhez járuljunk hozzá, ne kelljen annyi energiát elhasználni a fűtésre, hűtésre, és nem mellesleg így egészségesebb lakásokban élhetnének a magyarok, akiknek most a negyede egészségtelen lakáskörülmények között él, és a legtöbb magyar család energiahatékonysági szempontból nem korszerű házakban, lakásokban él. (14.40) Ilyenkor is, amikor azt mondjuk, hogy maradj otthon, érdemes végiggondolni, hogy ki hol marad otthon, tudja-e fűteni a lakását, nem penészesek-e a falak, nem ázik-e be a tető, vagy nyáron nincs-e fullasztó meleg, hiszen évről évre annyian halnak meg fűtetlen lakásukban, mint ahányan az elmúlt egy hónapban a koronavírus-járvány áldozataként jelentek meg. Úgyhogy ezzel is, már csak emberiességi okokból is, kezdenünk kell valamit. Ehhez képest a Fidesz nagyon komoly küzdelmet folytatott azért, hogy az Európai Unió által a lakossági, az embereknek, családoknak, háztartásoknak nyújtott energiahatékonysági felújításokra szolgáló támogatásokat átcsatornázhassa a baráti cégekhez, Lázár János haverjaihoz és más baráti vállalkozókhoz. S ugyanígy a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései is - amik egyelőre egy szánalmas, kevesebb, mint 40 milliárdos összeget jelentenek a kormány tervei szerint a következő egy évtizedben - várhatóan megint csak baráti cégekhez mennek, és ilyen módon tovább torzítják a piacot ahelyett, hogy a leghatékonyabb módon szolgálnák a gazdaság olyan élénkítését, amely egy zöld, fenntarthatóbb irányba is mutat egyidejűleg. Aztán itt van a zöldbank felállítása, amit, hadd legyek őszinte, a 2010-es Fidesz-programból emeltünk át. Nagyon örültünk, hogy a Fidesznél is megjelentek már zöldgondolatok. Akkor azt mondták, hogy 80 ezer új munkahelyet lehet teremteni egy zöldfordulat segítségével, és ezt
