Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1697 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Tulajdonképpen örülök, hogy most került az Országgyűlés elé a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló párbeszédes, illetve az ehhez nagyon hasonló összellenzéki javaslat. Eleinte egy kicsit türelmetlen voltam. Tehát amikor azt látom, hogy a Fidesz hétvégén benyújt egy törvényjavaslatot, és hétfőn megvitatjuk, majd kedden szavazunk róla, akkor ez a háromnegyed éves csúszás a benyújtás és a napirendre kerülés között némiképpen frusztrált őszintén szólva, de most végső soron így a járványban, amikor veszélyhelyzet van, talán jobban megértik önök is, talán jobban megérti a társadalom nagy része, hogy mégis miért fontos és mennyire jelentős az a veszélyhelyzet, ami a klímaváltozás okán állt elő. Talán most ebben a két párhuzamos veszélyhelyzetben meg tudjuk találni a hasonlóságokat és a különbségeket, és azokat a közös okokat, amelyekre mind a kettő visszavezethető. Nyilván hasonló, hogy mindkét veszélyhelyzet alapvető életmódváltásra kényszeríti az emberiséget, ami tulajdonképpen bizonyos értelemben helyes is, néhány olyan viselkedésmintánkat legalább így könnyebb lesz eldobni, amik eddig akadályozták a klímaváltozás elleni küzdelmet, illetve az új klimatikus viszonyokhoz való adaptációt, de vannak nagyon komoly különbségek is természetesen. Az egyik: a járványveszély egy nagyon akut probléma, egy viszonylag gyors lefolyású dolog, történelmi léptékkel mérve, de még egy ember életében is; remélhetőleg néhány hónap alatt túlleszünk rajta. És miközben történelmi, különösen földtörténeti léptékkel mérve a klímaváltozás is egy nagyon rapid folyamat, azért az egyén életében ez hosszabb időtávnak minősül, de ha azt nézzük, hogy melyik a veszélyesebb, akkor attól tartok, hogy a klímavészhelyzet és az ezzel együtt járó ökológiai válság az, ami sokkal-sokkal veszélyesebb az emberi életre, az emberi civilizációra nézve. Látjuk, hogy milyen komoly pánikot váltott ki a koronavírus-járvány, jó okkal, és nagyon helyes, hogy a Föld legtöbb országának társadalmai nagyon komoly erőket mozgósítanak a védekezés érdekében. Sajnos ezt a hevületet nem látjuk a klímavészhelyzet és az ökológiai válság elleni küzdelem, a válságkezelés kapcsán, miközben ha csak a számokat nézzük, akkor itt Magyarországon a koronavírus-járvány az elmúlt egy hónapban naponta átlagosan 7 halálos áldozatot szedett, most már 200 fölött jár az elhunytak száma, ami hatalmas szám, tragikus, és még lesz sajnos sokkal magasabb is, de ha megnézzük, hogy a klímaváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátás és a légszennyezés hány ember életét rövidíti meg éves szinten Magyarországon, akkor azt látjuk, hogy 12 800 halálért felelős, tehát napi 35 ember halálát okozza csak a légszennyezettség. (14.30) Az a helyzet, hogy az az ökológiai válság, amely a klímaváltozásban ölt testet a leginkább észlelhetően, ugyanilyen módon hatással van a járványokra, azokra a globális járványokra, amelyeknek korábban a terjedése ennél sokkal kevésbé volt intenzív. A WHO 2003-ban már azt mondta, idézem: „A fertőző betegségek terjedésének változása valószínűleg a klímaváltozás következménye.” Azt is tudjuk, hogy Magyarországon olyan vírusok, olyan betegségek jelentek meg, amelyek soha korábban nem ütötték fel itt a fejüket, gondoljunk csak a nyugat-nílusi lázra, a maláriára, az Usutu-vírusra, a Chikungunya-lázra, a Dengue-lázra, a Zika-vírusra. Az ezeket hordozó szúnyogok jellemzően a koreai szúnyog, tigrisszúnyog vagy zebraszúnyog, illetve az ázsiai bozótszúnyog, az utóbbi masszív magyarországi populációt alakított ki, és terjed, terjeszkedik. Ez okozza a nyugat-nílusi lázat, ez okozza a nyugat-nílusi lázzal való megbetegedést, amiben tavaly 225-en betegedtek meg, 39-en közülük kórházba is kerültek, és 15-en elhaláloztak a nyugat-nílusi lázban Magyarországon. Tehát látjuk, hogy akár csak ezek az apró leágazások is milyen komoly veszélyeket hordoznak ránk nézve, de nagyon sok más, a klímavészhelyzettel összefüggő tragédia, kataklizma volt az elmúlt években. Ha egy kicsit körülnézünk, visszatekintünk az időben, a hőhullámok mennyi áldozatot szedtek! Tavaly például Hollandiában, amely 17 milliós ország, 400 halálesetért volt felelős egy hőhullám. 2018-ban Berlinben, amely egy három és fél milliós város, 490-en haltak meg az ismétlődő hőhullámok miatt, de 2015-ben Magyarországon öt hőhullám során, amely mindösszesen
