Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1679 balos, zöld- és liberális politikusok vezetik. Macron elnök neoliberális csapatáról ez egyértelműen állítható, Kanadában olykor a szélsőség határát érintő liberális baloldali többség van, ugyanez mondható el Argentínáról és a spanyol kormányzó erőkről is. Ha ránézünk a térképre, eléggé egyértelmű, hogy a klímavészhelyzetet a nyugati világban és a fejlett országokban szeretnék kihirdetni, Európa, illetve Észak-Amerika és Ausztrália nagyvárosaiban, kerületeiben, régióiban. Afrika, Dél-Amerika és Ázsia szinte teljesen hiányzik a klímavészhelyzetet hirdetendők listájáról. A legnagyobb kibocsátók közül India és Kína sehol nincsen. Tehát a világnak azon a részén, ahol szintén sok tennivaló van a klímavédelemmel kapcsolatban, nincs klímavészhelyzet, pedig úgy gondolom, hogy ezekben az országokban nem az energiafelhasználást kell kiemelten megcélozni, mert itt számos területen létezik az energiaéhség, hanem azt, hogy az energiatermelés elkerülhetetlen növekedése minél kisebb CO 2-kibocsátással történjen, megtartva az elnyelő természetes kapacitásokat és lehetőségeket. Ez az egyik igazi nagy kihívás, és elsősorban itt jelentkezik az, hogy nem feltétlenül technológiai választ kell adnunk a klímaváltozás kihívására. Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az Európai Parlament 2019. november végén szintén klímavészhelyzetet hirdetett. A magyar néppárti delegáció ezt nem szavazta meg, állásfoglalásukban ezt írták: a néppárti frakció a klímavédelem ügyében és az újabb és újabb szavak helyett a cselekvés mellett foglal állást. A klímaváltozás valós folyamat, valós veszély, ezért pusztán fölösleges szójáték, hogy vészhelyzetről vagy sürgősségiről beszélünk, a lényeges a cselekvés. A magyar kormány eddigi tevékenysége során, 2010 óta, ha nézzük, szintén a cselekvés oldalára áll, és nem az újabb és újabb szavak megalkotásához, kimondásához ad garanciát vagy ad hozzájárulást. Ha a cselekvésről beszélünk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy a magyar parlament, a kormány milyen döntéseket, intézkedéseket hozott az éghajlatváltozással szemben. Az elfogadott Alaptörvényünk már eleve tartalmazza azt a gondolatot, hogy meg kell óvnunk a Kárpát-medence természet adta értékeit, és azt is, hogy felelősséget kell viselnünk utódainkért, és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmeznünk kell az utánunk jövő nemzedék életfeltételeit. Az Alaptörvényünkből fakadóan a kormány intézkedései nem klímavédelemről, nem klímavészhelyzetről szólnak, hanem összhangban az európai uniós kötelezettségeinkkel, az Alaptörvényben megfogalmazott teremtésvédelmi elveket támogatva a természetvédelemre, a környezetvédelemre irányulnak. Ennek céljait meghatároztuk, a keretrendszerét folyamatosan alakítjuk ki. A parlament elfogadta a nemzeti éghajlatváltozási stratégia második változatát 2018. október 30-án, amit a parlament ellenzéki része nem szavazott meg. 2020. január 8-án a nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezete készült el, amelynek részei a nemzeti energia- és klímaterv, új nemzeti energiastratégia, az éghajlatváltozás Kárpát-medencei hatását vizsgáló jelentés, és pluszként benne van, elfogadott lett a nemzeti éghajlatváltozási stratégia második változata, aminek a végrehajtása az éghajlatváltozási cselekvési terv, amelyből három-három évente négy-négy darab születik majd meg. Mit tartalmaznak ezek a dokumentumok? Vizsgálják a 2018-2030 közötti időtartamban 2050-re kitekintve az éghajlatváltozás hatásait, ökoszisztémák és ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését, az üvegházhatású gázok 2050-es céljai elérését és céljait, céltartományait. Tartalmazza a hazai dekarbonizációs útitervet, nemzeti alkalmazkodási stratégiát, szemléletformálási tervet. A kormány a nemzeti tiszta fejlődési stratégiának, ami tervezet, szintén több alrendszerét állapította meg: nemzeti energia- és klímatervet, új nemzeti energiastratégiát és az éghajlatváltozás Kárpát-medencei hatását elemző jelentést. Fontosnak tartom elmondani, hogy mindezek a dokumentumok összhangban vannak azokkal a célokkal, amelyeket európai uniós szinten, illetve a párizsi klímamegállapodás tekintetében egyetemes, globális szinten Magyarország elfogadott és támogatott. Én azt gondolom, hogy ezeknek a dokumentumoknak a birtokában a kormány kormányzati szinten is letett előre fontos lépéseket. Hadd emeljem ki, hogy 2018 után egyesítette az energetikai és a klímavédelmi feladatokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belül, ezáltal is egy komplexebb és harmonizáltabb megközelítés kidolgozására vált valóra nagyobb lehetőség, ami mindannyiunk javát fogja szolgálni.
