Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1673 Fiatalok voltunk még akkor, amikor a kétezres évek első felében a Bundeswehr jövőkutató intézetével volt módunk egy rövid együttműködésre, és láttuk azokat a forgatókönyveket, amelyeket nemcsak vizionáltak, hanem amelyeket papírra vetettek, megfontoltak, hogy milyen változások fognak jelentkezni az éghajlatváltozásból, az éghajlatváltozás következtében átalakított geopolitikai viszonyokból, migrációs nyomásból, a kulturális sokszínűség elvegyüléséből, milyen kihívások fognak majd jelentkezni Európa és Németország életében. Akkor döntöttünk úgy a kollégáimmal, hogy egy életünk, egy halálunk, próbáljuk meg mi is ezt az értékelési keretrendszert összerakni. A Földtani Intézetben a Nemzeti Alkalmazkodási Központon belül ez a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer lett az, amely erre jó lehetőséget biztosít, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy mind az élelmezésbiztonság, a vízbiztonság, a demográfiai stabilizáció és a kritikus infrastruktúrák vizsgálata szükséges beavatkozásokkal történő megerősítése modellezhetővé váljon. Ezeket a javaslatokat mind a kormányzat, mind az önkormányzatok irányába elérhetővé kell tenni, és ez így működik. Tehát azért javaslom mindig képviselőtársaim számára is, akik klímakérdésekkel, klímapolitikával, annak alkalmazkodási aspektusával foglalkoznak, hogy regisztráljanak a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer platformján, mert olyan információkhoz, olyan kutatási anyagokhoz, olyan stratégiai cselekvési tervek készítéséhez szükséges háttér-információkhoz jutnak, amelyekkel nemcsak a saját maguk, hanem a környezetük életét is pozitívan tudják befolyásolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Földtörténeti léptékű változás zajlik, nem egyszerű vészhelyzetről van szó, és éppen ezért egy nagyobb összefüggési rendszerbe, keretrendszerbe kell elhelyeznünk ennek a kérdésnek a megvitatását. Tehát nem arról kell beszélnünk, hogy hirdessük ki a klímavészhelyzetet, hanem arról kell beszélni, hogy hogyan lehet az Országgyűlés által elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiát aprópénzre váltani, hogyan lehet amögé a cselekvési terveket odatenni, és hogyan lehet a cselekvési tervek mögé konkrét finanszírozási programokat is társítani, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat az önkormányzatok és a gazdasági szereplők a legoptimálisabban tudják megvalósítani. (12.30) Hiányoltak ilyen jellegű lépéseket a vezérszónoki felszólalásban, ezért kiemelnék néhány dolgot, például azt, hogy az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések. Az a kormányzati cél - ami a jelen időszakban is a megvalósítás útját járja -, hogy az erdőterületek nagysága 21 százalékról 27 százalékra növekedjen. 2010-től 2019 júliusáig 82 új országos jelentőségű védett természeti terület létesült több mint 4 ezer hektáros területen. 2010 és 2018 között már több mint 120 milliárd forintot költött a kormány környezetikár-mentesítésre. Hamarosan elkezdődik itt a Házban a mai napon a környezetvédelmi törvény vitája, ahol a barnamezős területek revitalizációjára vonatkozó hatékonyabb kormányzati beavatkozás feltételeinek a megteremtéséről is szó lesz. Ajánlom a tisztelt figyelmükbe, mint ahogy azt is, hogy a Levegő Munkacsoporttal való egyetértésben egy olyan javaslat is szerepel, amely teljes tiltását írná elő a zöldhulladék- és avarégetésnek, amely az egyik legnagyobb légszennyező, s amely jelentős mértékben rontja a klímaváltozásból fakadó kedvezőtlen körülmények alakulását, tehát tovább ront rajtuk. Említette államtitkár úr, hogy azon 21 ország közé tartozik Magyarország a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a gazdasági teljesítmény és úgy jöttek létre munkahelyek, hogy a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent, elvált egymástól a két folyamat. Ez egy lényeges dolog. Az öntözött területek nagyságáról beszélnék még két gondolat erejéig. 87 ezer hektárról 2022-re, tehát két év múlva 200 ezer, 2030-ra pedig 400 ezer hektárra növeli a kormányzat az öntözhető mezőgazdasági területek nagyságát. Ha élelmezés-önrendelkezésről, élelmezésbiztonságról beszélünk, akkor ez egy alapvetően szükséges kormányzati lépés, amely már rég nem a stratégia, hanem a cselekvés szintjén tart. Áttekintve az önök által benyújtott törvényjavaslatot, néhány észrevételt szeretnék ezzel kapcsolatosan is tenni. Képviselőcsoportunk továbbra is azon az állásponton van, hogy a nemzeti
