Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - SZABÓ TIMEA (Párbeszéd), a napirendi pont előadója:
1662 vagy ellenkezőleg, védtelenebbek vagyunk-e most, mint mondjuk, 2010-ben, amikor legutóbb kormányra került? 2010-ben a magyar államnak jelentős földvagyona volt, részben olyan földterületek, amelyeknek nem a gazdasági, hanem a természetvédelmi értéke az igazán fontos, részben pedig termőföldek, amelyeket jobbára családi gazdaságok, a mezőgazdasági kisüzemek hasznosítottak. Mára az Orbánkormány rablóprivatizációja miatt szinte egyáltalán nem maradt termőföld állami kézben, ezért kell az újabb földrablási hullámba már a nemzeti parkok földjeit is nekik bevonni. Most, amikor élelmiszerválság fenyeget, és egyre fontosabb lenne, hogy a meglévő erőforrásainkat a magyar lakosság ellátása érdekében használjuk fel, talán nem kell részletesebben elemezni, hogy miért baj, ha az egykori állami termőföldek kétharmada Mészáros Lőrinchez és a többi, politikailag kinevezett, úgynevezett helyben élő családi gazdálkodókhoz került. A Fidesz új földesurainak nagybirtokain nagytáblás, gépesített, sok vegyszer felhasználására és kevés emberi munkára épülő gazdálkodás folyik. Ezek a növénysivatagok egyrészt maguk is gyorsítják a klímaváltozást és a talajpusztulást, másrészt egyre nagyobb mértékben ipari növényeket és külpiacokon értékesített, tőzsdei termékeket állítanak elő. Az orbáni földpolitika is felelős azért, hogy évről évre fokozódó mértékben szorulunk élelmiszerimportra, és hogy a hazai mezőgazdaság egyre kevesebb ember számára biztosít megélhetést. Ez történt az állami földekkel, de az sem szívderítőbb, ami az állami környezet- és természetvédelemben az elmúlt tíz évben lezajlott. Nincs már önálló környezetvédelmi minisztériumunk. Az egész világon összesen négy ország van, amelyiknek nincsen önálló környezetvédelmi minisztériuma. Tudják, hogy melyek ezek? Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia és Magyarország. Európában egyedül Magyarországon nincs önálló környezetvédelmi minisztérium. Hát, ennyire fontos Orbán Viktornak a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc! Annyira például, hogy az Audi védett pannon tölgyesben építhet festőüzemet, a japán és a dél-koreai gumigyár a környezetvédelmi engedélyében szereplő hulladékmennyiség sokszorosát termelheti, a Samsung akkumulátorüzeme beköltözhet a gödiek előszobájába, és nincs senki a kormányban, aki azt mondaná, hogy ez a magyar emberek érdekeivel ellentétes. Nincs már önálló zöldombudsman, és a magyar állam ugyanúgy, mint Kína a nyolcvanaskilencvenes években, kiiktatta a környezetvédelmet mint a gyorsabb gazdasági növekedés előtt álló akadályt. Mi, azaz önök, az Orbán-kormány így készül a klímaváltozásra. (11.30) Számíthattunk rá, hogy több lesz az aszály és az árvíz, mégsem alakították át önök a vízügyet megelőző árvízvédelemre és a tervezett vízgazdálkodásra, ahogyan azt a 2010-es kormányprogram ígérte. Nincs stratégiánk a víztakarékos öntözésre, a hagyományos technológiákkal öntözhető állami földek zömét viszont megkapták a Fidesz agrárbárói. Ezek szerint ők a maguk módján mégis készülnek a klímaváltozásra. Nincs védelem a települési zöldterületeknek, van helyette lekövezett, fátlan Kossuth tér, megtizedelt Orczy-kert, számos vidéki fairtás Pécstől a Balatonig, és ha önökön múlik, lesz vigalmi negyeddé alakított Városliget is. A beton növeli a forróságot, viszont egyetlen kifejlett fa két klímaberendezés hatékonyságával hűti a környezetet. Egyedül a Kossuth térről 500 mesterséges klímának megfelelő hűtőkapacitás hiányzik az önök fairtó hevülete miatt úgy, hogy a kormányhivatal aktív közreműködésével, jogsértő módon, kordonok mögött, a hajnali órákat kihasználva irtották ki az egykori park egészséges fáit, mivel önök is jól tudták, hogy tilosban járnak. (Nacsa Lőrinc: Óbuda!) Tíz éve folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen a katasztrofális légszennyezés miatt. Évente 15 ezer halottal és százezernyi megbetegedéssel fizetünk a kormány nemtörődömségéért. Ez szorosan összefügg a klímaváltozással is, hiszen aki szénnel vagy háztartási hulladékkal fűt, netán az indokoltnál sokkal több gázt használ fel a rosszul szigetelt falak és ablakok miatt, azzal az éghajlatot is betegíti.
