Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1658 A tekintetben pedig én azt gondolom, hogy nagyon széles körű konszenzus van, hogy az Unió külső határait meg kell védeni, az illegális migrációt meg kell állítani, és a bevándorláspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradni. (11.10) Szerintem ez - és nagyon örülök, ha - most már a közeljövőben nem lesz vita tárgya. Ugyanakkor az majd, és az éghajlatváltozással kapcsolatos napirendi pontnál erre részletesen ki fogunk térni, hogy ha itt arról beszélünk, hogy meg akarjuk védeni az Unió biztonságát, meg akarjuk védeni az Unió külső határait, akkor egyfelől fontos persze az úgymond passzív védelem, tehát a külső határok védelme, de a legtöbb, amit tehetünk, az az, hogy a migrációt kiváltó okokat komolyan vesszük, ezeket feltérképezzük, és közösen cselekszünk annak érdekében, hogy ezeket mérsékelni lehessen, és magát a migrációs nyomást próbáljuk meg csökkenteni. Egy fontos utalásra szeretnék még reagálni a nemzetpolitikai szempontok tekintetében. VargaDamm Andrea képviselő asszony egy nagyon-nagyon jó szakmai áttekintést adott a schengeni rendszerről, illetve magáról az előterjesztésről, és nagyon fontosnak tartom, hogy megemlítette a nemzetpolitikai vonatkozásokat, illetve megemlítette a nemzeti régiók támogatásáért indított európai polgári kezdeményezést. Itt egy mondhatni, picit örömteli kiegészítést szeretnék tenni. Itt bizonyos számokat hallhattunk a képviselő asszonytól a tekintetben, hogy a nemzeti régiók támogatása érdekében indított európai polgári kezdeményezés online aláírásgyűjtése hogyan áll, de ennél, hála istennek, sokkal jobb a helyzet. A napokban tudhattuk meg, hogy az RMDSZ 150 ezer aláírást papíralapon leadott ehhez a kezdeményezéshez, tehát lényegesen több aláírás gyűlt Erdélyből, mint amit most itt ebben a felszólalásban hallhattunk. Külön lehet online gyűjteni ezeket az aláírásokat, külön papíralapon, tehát mondhatjuk azt, hogy olyan 170 ezer aláírás gyűlt Erdélyből. Ez mindenképpen egy fontos adat, azzal együtt is, hogy igen, valóban, nemsokára lejár a határideje ennek a gyűjtésnek. Itt is föl kell hívni rá a figyelmet, hogy az év elején februárban került az Országgyűlés elé egy nagyon fontos országgyűlési határozati javaslat, amelyben egy frakció kivételével valamennyi párt, valamennyi frakció kifejezte a támogatását. Ez egy igazi felemelő pillanat volt, amikor valóban egy majdnem teljes nemzeti egység alakulhatott ki, és akkor megindult ez a számláló, megindult az aláírásgyűjtés, exponenciálisan ennek a sebessége. Ezt láthatóan sajnos megtörte ez a járványhelyzet, ez objektív okokból is megnehezítette ezeknek az aláírásoknak a gyűjtését. Az is egy nagyon fontos lépés volt a Székely Nemzeti Tanács részéről, hogy az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy tekintetbe véve, hogy az egész Európai Unióra vonatkozóan vannak kijárási korlátozások, és ez lehetetlenné teszi az aláírások gyűjtését, hogy hosszabbítsák meg ennek a gyűjtésnek a határidejét. Ezt fontos lépésnek tartjuk, és bízunk benne, hogy az Európai Bizottság erre racionális döntést fog hozni. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy ennek a rendszernek nagyon komoly nemzetpolitikai jelentősége van. A felvetéseket egyébként sok tekintetben relevánsnak tartom képviselő asszony részéről is. Mi tiszteletben tartjuk a határon túliak szavazati jogát, ezt nem vonjuk kétségbe, mi azt szeretnénk, ha minden határainkon kívül élő magyar embernek ugyanolyan hozzáférése és lehetősége lenne ahhoz, hogy a politikai véleményét kinyilvánítsa. Nos, tehát összességében azt gondolom, hogy ez egy olyan javaslat, amelyet támogatni fogunk, ez egy jogharmonizációs jellegű javaslat. Ami mögött pedig, amilyen politikai területek és amilyen kihívások meghúzódnak e mögött, azok viszont olyan kérdések lesznek, amelyek az elkövetkezendő évtizedekben velünk fognak élni, és folyamatos kihívást jelentenek, de alapvető feladatunk, hogy ezeket úgy közelítsük meg, hogy pártpolitikai gondolkodáson túllépve, megpróbálva a nemzet érdekeit maximálisan figyelembe véve, nemzeti szinten egy konszenzusos jogalkotásra törekedni. Az Európai Unió szintjén pedig mindenki a lehetőségeinek megfelelően törekedjen arra, hogy az Európai Unió is úgy alakítsa a politikáját, hogy ezeknek a XXI. századi kihívásoknak maga ez a
