Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1654 csalással foglalkozó részek átkerültek az 1. pillérbe, így a belső határátlépésre és a külső határellenőrzésre, a vízumkiadásra, a bevándorlás szabályozására és a menedékjogra vonatkozó döntéseket ezután az EU Tanácsán belül ülésező miniszterek határozzák meg. Az egyezménynek 2007 óta tagja hazánk, és azóta tagja Románia is, Bulgária is, Horvátország pedig 2013-ban csatlakozott. 2004 decemberében fejeződtek be Románia EU-csatlakozási tárgyalásai, 2007. január 1-jén lett teljes jogú tagja, és 2004 nyarán fejeződtek be Bulgária EUcsatlakozási tárgyalásai, aki szintén 2007. január 1-jén lépett be az EU-ba. Hogy miért is hozom fel ennek a két országnak EU-csatlakozásbeli történeti visszatekintését? Azért hozom fel, mert ha már itt a schengeni információs rendszerről és a határátlépésről, határellenőrzésről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy kapcsolódhat ehhez a témához az a kérdés, hogy Magyarország vajon miért nem erőltette, miért nem lépett fel határozottan az iránt, hogy Románia legyen a schengeni határ, és a román-magyar határ része lehessen annak a schengeni belső könnyebbé tett határátlépésnek, ami tulajdonképpen a schengeni egyezménynek a legfontosabb célja volt. Románia EU-taggá válása kapcsán a magyar kormány álláspontja annak idején a következő volt: a kormány kész minden segítséget megadni a tagság kapujában álló Romániának a csatlakozási felkészülés sikeres befejezése érdekében, de egyúttal aktívan részt vesz a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésében is. Magyarország szempontjából a bővítés különös fontosságú, mert az Unió nem pusztán két taggal bővül, hanem egy jelentős szomszédunk és vele együtt kétmillió magyar is az Európai Unió tagjává válik. Románia csatlakozása hozzájárul a magyarság határokon átnyúló békés egyesítéséhez, az európai polgárság nyújtotta jogok elősegítik nemzetpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Ugye, ez az előterjesztés is azt tartalmazza, hogy a határunkon kívül élő magyar nemzettestvéreinkkel való minél könnyebb és szorosabb együttműködés az EU közös tagságnak a legfontosabb eleme. Ma ugyan Magyarország GDP-je az EU 28-as átlagához képest 67,8 százalék, de 2004-ben ez 39 százalék volt, azaz közel a fele. 2004-ben Magyarország rendkívül nehéz gazdasági helyzetben volt még ahhoz, hogy hét ország határát ellenőrizze, ily módon azt gondolom, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytató, bármikori magyar kormányzati szervek kifejezetten komoly hibájának kell tekinteni azt, hogy nem szorgalmazták a schengeni határnak Románia részére való feladatszabását. Ugyanis Magyarországnak hét ország határa közül 2004-ben még csak Ausztria volt a schengeni határra felkészülve, azóta tíz év alatt Szlovákia, Szlovénia és Horvátország fokozatosan átvette ezt a feladatot, de még mindig itt van számunkra Szerbia, Románia és Ukrajna. Ha nem lett volna a migrációs nyomás, talán ezt a kérdést szóba sem hozzuk, hiszen azért a magyar határvédelem igen nagy múltra tekint vissza, és rendkívüli minőségi munkát végzett mindig, de a migrációs nyomás megmutatta, hogy legalább olyan erőteljesen kellett volna a szomszédos országaink schengeni határátvételét követelni, mint a kisebbségi jogokat. Ez legalább olyan súlyú kérdés. De ha már itt vannak a kisebbségi jogok, akkor egy kérdésről hadd beszéljek, ami - meg kell mondjam, hogy remélem, nemcsak nekem - szívügyem és szívproblémám, és valószínűleg Nacsa Lőrinc képviselőtársamnak fogok adni alkalmat, hogy reagáljon az előterjesztésemre. A kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a régiók kulturális fenntartásáért polgári kezdeményezésnek 2020. május 7-én ér véget a szavazása. Azaz már csak 17 nap van hátra. Az egymillió aláírásból, ami szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság ezzel foglalkozzon, eddig 273 294 aláírás történt. Magyarországon máig 218 115 aláírás volt, azaz 80 százalékát Magyarország adja az eddigi aláírásoknak. Magyarországon a minimum 15 750 volt, Magyarország ezzel 1384,86 százalékos eredményt ért el az aláírásban. De menjünk oda, ahol magyar nemzettestvéreink élnek! Romániában máig 36 421 aláírás van a minimum 24 ezerből, azaz mindössze 151,75 százalék. És mi a következtetés, amit levonhatunk ebből? Magyarország polgárai kilencszer jobban szeretnék, hogy a Románia területén élő kisebbségek kulturális és területi autonómiája megteremthető legyen, mint az ott élő polgárok.
