Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1650 A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10093. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma is a biztonság a legfontosabb közösségi érték, és Magyarország biztonságos ország, Európa egyik legbiztonságosabb országa. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. A törvényjavaslat célja, hogy az európai uniós jogi aktusoknak megfelelve módosítsa, illetve megalkossa a schengeni információs rendszer megfelelő magyarországi működtetéséhez szükséges jogszabályokat. Az uniós szabályozás általános célja, hogy a schengeni információs rendszeren keresztül szolgáltatott információk felhasználásával biztosítsa a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésen alapuló térségen belül a biztonság magas szintjét, a közbiztonság és a közrend fenntartását, valamint a biztonság védelmét a tagállamok területén, továbbá biztosítsa a személyek tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is. A schengeni információs rendszer azáltal képes biztosítani a biztonság magas szintjét, hogy támogatja az operatív együttműködést az illetékes nemzeti hatóságok, különösen a rendőrség, a vámhatóság és a bevándorlási hatóság között. Az operatív együttműködés célja annak biztosítása, hogy a határrendészeti, valamint bűnüldöző feladatokat ellátó szervek, az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság és az igazságügyi hatóságok gyors, gördülékeny, rendszeres és ellenőrzött hozzáféréssel jussanak hozzá a feladataik ellátásához szükséges információkhoz; a többszörös személyazonosságok felderítése, a jóhiszemű személyek helyes azonosítása és a személyazonossággal való visszaélések elleni küzdelem, harmadik országbeli állampolgárok személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése a tagállamok területén, valamint a bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós információs rendszerekhez való hozzáférésének megkönnyítése azon esetekben, amikor ez súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzéséhez, nyomozásához, felderítéséhez vagy büntetőeljárás megindításához szükséges. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A schengeni információs rendszer úgynevezett második generációja 2013-ban lépett hatályba. Az európai uniós jogi aktusok, amelyek végrehajtása érdekében szükséges e törvényjavaslat elfogadása, a meglévő rendszer továbbfejlesztését és tökéletesítését célozzák. A meglévő figyelmeztető jelzések megtartása, illetve továbbfejlesztése mellett új típusú figyelmeztető jelzések létrehozására is sor került uniós szinten. Annak érdekében, hogy a jogellenesen az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére szolgáló rendszer hatékonyabbá váljon, létrejött a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés kategóriája. A rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén új típusú figyelmeztető jelzés például a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek utazásának megakadályozása érdekében szükséges figyelmeztető jelzés.