Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 20. hétfő - 120. szám - A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
1600 ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Én egy szerény megjegyzéssel kezdeném: azért szeretem Nacsa képviselő úr hozzászólásait, mert nem okoz meglepetést. Tehát az első 10-15 perc mindig ugyanaz; igaz, hogy nem igaz, de legalább minden alkalommal meghallgathatjuk. Azért az elég szegénységi bizonyítvány, ha egy kormánypárti képviselő tíz év kormányzás után is csak visszafelé mutogat. Na, de ne erről beszéljünk, hanem beszéljünk valóban a törvényjavaslatról, mert valóban figyelemreméltó a törvényjavaslat. Lényegében két része van, az egyik részéről viszonylag keveset szeretnék beszélni, ez a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvánnyal kapcsolatos változásokat érinti. Ezt, gondolom, azért rakták bele ebbe a törvényjavaslatba, hogy hátha lehet valami mézet is kenni a madzagra, hátha van valami olyan dolog, amire mégiscsak pozitívan lehet tekinteni. Őszintén szólva, legfeljebb csöndben és halkan lehet azt megjegyezni az ellenzéki oldalról, hogy amikor itt ennek az alapítványi formának a létrehozásáról zajlott a vita, akkor itt több képviselőtársunkkal együtt elmondtuk, hogy hát, nincs ez még igazán kitalálva, nincsenek a részletek tisztázva, nincs ez a dolog teljesen rendbe rakva; rendben van, a kormány most pontosít rajta. Ugyanakkor arra a kérdésre nem adott államtitkár úr választ, de most tett egy ígéretet, amit én nagyon szívesen behajtanék, hogy számoljon be, legyen olyan kedves, arról, hogy hogyan működik az a konstrukció, amelyik a Corvinus Egyetem fenntartását, ezen belül az állami, lényegében állami hozzájárulást, az állami támogatást részvényjuttatáson keresztül biztosítja. Ez hogyan működik egy olyan helyzetben, amikor ezek a részvényárfolyamok nem hozamot hoznak, ha én ezt jól látom, nem éppen szépen teljesítenek? Milyen hozamot hoznak ezek a részvények, milyen mértékben járulnak hozzá a Corvinus finanszírozásához? És általában is, ha már abban a vitában, amikor az új alapítványi formák bevezetéséről volt szó, arra nem kaptunk választ, ebben a vitában is izgatottan hallanám, hogy a kormány szerint hogyan vált be ez az alapítványi forma pénzügyi szempontból, és hozzáteszem, ennél is fontosabb: a hallgatók szempontjából. De nem erről szeretnék többet beszélni, mert azt tudom mondani, hogy önmagában ez egy olyan technikai változás, amit ugyan a kormány megindokolni elfelejtett, azért az elvárható lenne, hogy egy ilyen típusú változáshoz kapjunk megfelelő indoklást, de hogy mondjam, nem tételezem fel azt, hogy emögött valami rossz szándék lenne, biztosan valamilyen korábbi konstrukciós hibát javítanak ezzel. Sokkal problémásabb a javaslatnak a másik fele. Mert persze a tehetséggondozás mindannyiunknak fontos ügye, csak ezt többféleképpen lehet csinálni. Lehet úgy csinálni, hogy olyan rendszert vezetünk be, ami valóban a tehetséggondozást szolgálja. Bizonyára a képviselőtársaim közül kevesen voltak itt akkor, de 2008-ban vagy 2009-ben talán a Gyurcsánykormány javaslatára került be ide a parlament elé a „Nemzeti tehetség” programról szóló javaslat, amit utána a parlament egyhangú szavazással tudott elfogadni, mindkét oldal támogatásával. És ez azért volt így, mert olyan javaslatot tudtunk letenni, nem a saját végtelen bölcsességünk alapján egyébként, hanem civil szervezetekkel együttműködve, az ő javaslatukat figyelembe véve, amelyik egyébként az állami forrást és a működésmódot pártsemleges módon, szakmailag alátámasztott és esélyegyenlőséget biztosító módon nyújtotta. Ez volt az akkori, a Nacsa képviselő úr által talán kevéssé kedvelt Gyurcsány-kormány idején alkalmazott megoldás, merthogy a tehetséggondozás tényleg olyan ügy, amelyik alapvetően nemzeti ügy, amelyiket ki kell emelni a pártpolitikai csatározások köréből, és ahol olyan megoldásokat kell keresni, amelyek politikailag semmilyen módon nem gyanúsak, és ugyanakkor szakmailag pedig megtámadhatatlanok, mindenképpen védhetőek, kikezdhetetlenek. Na, ez a javaslat viszont nem az! Mert legyen világos: a Mathias Corvinus Collegium valóban egy jó nevű és színvonalas intézmény, ebben nincs köztünk vita. De ez az intézmény vállaltan és
