Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 20. hétfő - 120. szám - A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1594 Köszönöm, Orbán Balázs államtitkár úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. A vezérszónoki felszólalásokra úgy kerül sor, hogy elsőként megadom a szót Kállai Mária képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nemzet gazdaságának nagyon fontos fokmérője többek között az is, hogy hogyan bánik a tehetségekkel, mi mindent tesz meg annak érdekében, hogy a tehetséget felismerjük, méltó módon fejlesszük és jól hasznosítsuk. Igen, nagyon fontos az utolsó kifejezés is, a hasznosítás, a helyzetbe hozás, hiszen a tehetséges személy és a nemzet számára is elemi érdek, hogy a munkáját a nemzet szolgálatába állító tehetségek által gyarapodjunk. Ahogyan államtitkár úr is megfogalmazta, nagyon sokféle tehetségről beszélhetünk, hisz ma már szerencsére messze nemcsak az intézményes nevelés, a szűken vett tantárgyakhoz kapcsolódó tehetségek törnek utat maguknak, hanem az intézményes nevelésen túl elmondhatjuk azt is, hogy az egész világ adhat erre egy gyakorlóterepet a maga komplexitásával. Sőt, az is nagyon fontos, hogy adjon is, hiszen egy tehetségbarát közeg képes felerősíteni az iskolai tehetségnevelés hatásait, igazi gyakorlóterepet, fejlesztési közeget és ebből következően természetesen hasznosulási terepet is adni. Közös célunk, hogy a tehetségígéretek majdan valóban sikeres, a közösségbe beilleszkedett, felelős állampolgárként szolgálják nemzetünket. Természetesen a célok eléréséhez nagyon fontosak az eszközök, a környezet, az erőforrások, és azt gondolom, hogy a lényege ennek az előterjesztésnek tulajdonképpen itt van. Fontos kiemelni, ahogyan a tehetségkutató tudósok megfogalmazzák, hogy a kivételes tehetség a képzési rendszer, a család és a közösség támogatásával képes tulajdonképpen tehetséggé válni, tehetséggé alakulni. Az előttünk lévő törvényjavaslatban mindkét szervezet ezt az elvet vallja. Tisztelt Országgyűlés! Ha számba vesszük mindazt, ami az elmúlt évek alatt Magyarországon tehetségfejlesztés területén történt, azt gondolom, hogy bizonyítottnak látjuk, hogy jó úton haladunk, eredményesen. Az elmúlt évek alatt egy rendszer alakult ki a kisgyermekkortól a felnőttkorig életkorokat tekintve, és az úgymond környezetet tekintve alapítványok, iskolán kívüli műhelyek, civil közösségek, gazdasági szereplők részesei a tehetségnevelésnek, a tehetség támogatásának. Mindez él helyi szinten, országos szinten és nemzeti szinten egyaránt. Kiemelendő, hogy Magyarország versenyképessége és a Kárpát-medencei magyarság sikeressége alapvetően függ az oktatási rendszerek azon képességétől, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gazdasági és a társadalmi környezet kihívásainak, igényeinek, és mindez természetesen nagyon szorosan összefügg a tehetségfejlesztéssel. Fontos a köznevelési és a felsőoktatási rendszer versenyképességének általános fejlesztése, de emellett a tehetségek azonosításának és a tehetséggondozás ügyének is, ahogyan államtitkár úr is fogalmazott, önálló struktúrában és így kifejezetten erre a célra fókuszálva prioritást kell adni. E strukturált tehetséggondozás alapját olyan, mondhatjuk, kiegészítő oktatási-nevelési rendszer kell hogy adja, amely egyrészt előmozdítja a társadalmi mobilitást, támogatja a társadalom, a nemzet iránti elkötelezettséget, az általános iskolától kezdve a középiskolán át, a felsőoktatási intézményekig, sőt közösséget formálva azon túl is jelen van Magyarországon és a Kárpát-medencében kifejtett tevékenységében. Néhány kiemelést engedjenek meg azon rendszerekből, amelyek a jelen törvényben javasoltakhoz szorosan kapcsolódnak. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia”, az ehhez kapcsolódó kétéves cselekvési terv, a „Nemzeti tehetség” program, amely húsz évre határozta meg a kiemelt programokat, a kreatív régió, amelyet nemrégen ismerhettünk meg, mint legfontosabb rendszerek, amelyek a tehetségneveléssel a tehetség-gazdaság-társadalom összefüggésében egy közös fókuszpontra helyezve a jelent és a jövőt is adhatják. Ebbe a sorba jól illik ez a jelen előterjesztés, az előttünk lévő előterjesztés, amelyben a kormány törvényjavaslatot nyújt be a nemzetközileg is versenyképes magyar felsőoktatás és a kiemelten
