Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 20. hétfő - 120. szám - Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszternek - „Hogyan részesülhetnek az exportra termelő vállalatok az új gazdaságfejlesztési akciótervből?” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): - ELNÖK:
1566 jelentenek segítséget az érintettek részére. A munkahelyek védelme exporttámogatási intézkedéseket is igényel, és a kormány ezen a területen is lépett. Tisztelt Miniszter Úr! Melyek a kormány új gazdaságfejlesztési akciótervének a legfontosabb exporttámogatási intézkedései? Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak. Öné a szó, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben meghatározzák a külgazdasági mutatók, így az exportteljesítmény, illetőleg a külföldről Magyarországra irányuló beruházások mértéke is. Ön jól mondta, Magyarország azon 35 ország közé tartozik a világon, amelyek 100 milliárd euró fölötti exportot tudnak felmutatni, és bár a lakosságszám tekintetében csak a 92.-ek vagyunk a világon, a 34. legnagyobb exportteljesítményt mégis a magyar gazdaság tudta felmutatni a tavalyi esztendőben, ezáltal a 10. legnyitottabb gazdaság vagyunk. Mindez persze azt is jelenti, hogy a magyar vállalatoknak nagyon komoly nemzetközi piaci versennyel kell szembenézniük, ezért a kormány úgy döntött, hogy az Eximbank egy három pillérből álló, a magyar vállalatok külpiaci szerepvállalását segítő programot indít meg, amelynek egyik pillérét egy kárenyhítő hitelprogram, második pillérét egy kárenyhítő hitelfedezeti program, harmadik pillérét pedig egy hitelbiztosítási program jelenti. Mindez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy már mostantól kezdve a magyar vállalatok ezekre a lehetőségekre pályázhatnak, illetve már kérhetik a hitel, a fedezet, illetőleg a biztosítás megítélését. Az első hitelkérelmet április 17-én be is fogadtuk. A kárenyhítő hitelprogram május 4-én, a kárenyhítő hitelfedezeti program május 11-én, a kárenyhítő hitelbiztosítási program pedig május 15-én indul. Ezáltal biztosítjuk a magyar vállalatok számára, hogy a külpiacokon versenyképesek tudjanak maradni, a likviditásuk fennmaradjon, kereskedelmi banki hitelek esetében ne kelljen újabb erőforrásokat fedezeti körbe vonni, illetőleg késedelmes fizetés esetén se kelljen levonulniuk egyes külpiacokról. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a választ, miniszter úr. Valóban, az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli a kitettségünket, a saját problémánkat magunk akarjuk megoldani. Ennek az akciótervnek része, ahogy elmondta, az exporttámogatási és beruházásösztönzési program is. Magyarország időben lépett. Megnyugtató, hogy a program a magyar gazdaság érdekeit szolgálja. Az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikája miatt Magyarország nem szorul az IMF segítségére, és ennek így is kell maradnia. Mindannyian tudjuk, hogy az ilyen segítség nem jön ingyen, vele az ország elveszíti önrendelkezését. A válság kezeléséhez nemzeti összefogásra van szükség, és a hatékony kezeléshez szükséges az eurózónán kívüli országok támogatása is. Össze kell fognunk a régió többi országával is, és erőforrásként tekinthetünk a határon túli magyarokra is. A magyar gazdaság és politika válságkezelő reflexei paradigmaváltáson mentek keresztül, a munkaalapú gazdaságon pedig hiába próbált, nem lépett túl a történelem. Az ország feladata nem a globalizáció szolgálata, hanem a magyarok és a közösségek védelme az új válságkorszakban. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK:
